![]() |
![]() |
SZEMÉLYISÉGTÍPUSOK
A Silicea homeopatikus szert mind az akut, mind a krónikus betegségeknél nagyon gyakran alkalmazzák. Homeopatikus szikének is hívják, mert eltávolítja a szervezetből az idegen anyagokat, például a szilánkokat, tüskéket, sőt a ciszták tartalmát is. (A Silicea ezen tulajdonságával kapcsolatban lásd a honlap GYAKORI KÉRDÉSEK című oldalának egyik bejegyzését.) Elősegíti a tályogok érését, majd a genny távozása után gyorsítja a gyógyulást. De kiválóan alkalmas a már gennyel teli vagy elgennyesedőben lévő sebek gyógyítására is, mivel a szervezetet a beteg szövetek (nem csak a felszíni, de a mélyen fekvő szövetek) kilökésére, illetve lebontására és felszívódására serkenti. Akut panaszoknál gyorsan fejti ki a hatását, de krónikus betegségeknél (amikor a beteg érzelmi tünetei a mérvadóak a szerkiválasztásnál) lassú a hatása.
Mivel a Silicea nélkülözhetetlen a bőr, a csontok, az inak, a szalagok, az erek, a körmök és a szemek felépítésében és megszilárdításában, nem csoda, hogy mindig, de különösen korunkban elengedhetetlen szer. Hatóterületének még a felületes átnézésekor is kiderül, hogy mennyi ma „divatos” bajnál kell(ene) használni. A növekedésben visszamaradt gyermekek, a korán „elhasználódott” felnőttek, de minden más életkorú ember egyik legfontosabb szere, mely – csakúgy, mint az eddig bővebben bemutatott szerek közül a Phosphorus és a Sepia esetében – nem csak a „született” Silicea-alkatú egyéneknél, de időnként csaknem mindenkinél alkalmazásra kerül. (Silicea a Schüßler-sók egyike.) Dana Ullman írja a kovasavról, a Silicea homeopatikus gyógyszer alapanyagáról: „Az oxigén után a kovasav, a szilícium-dioxid a második legnagyobb mennyiségben előforduló anyag a földön. A természetben a kovasav a kvarcban, a kovakőben, a homokkőben, a homokban, valamint számos más ásványban is előfordul. A cement és az üveg legfontosabb összetevője. A fűszálakban és a gabonák szárában is megtalálható. A kovasav biztosítja azt, hogy a növény szára egyenesen álljon. – Az emberi szervezetben előforduló kovasavnak hasonló kohéziós funkciója van. Bár a testben viszonylag kis mennyiség található belőle, a szöveteket összekötő kollagén nagy mennyiségben tartalmazza. Az artériák, az inak, a bőr, a kötőszövet, a haj, a köröm és a szem is sok kovasavat tartalmaz.” A szer központi magja: a kifejezés és a befogadás, azaz a reakcióképesség hiánya. A Silicea nehezen tudja kifejezni vagy képviselni magát; és ehhez társul még a lassúság, ami a szer másik kulcs tünete.
Beállítottság, viselkedés A Silicea egész életében sokat tanul, majd többnyire értelmiségi foglalkozást választ, mert az kevesebb erőszakosságot igényel, mint az üzleti élet. Bátortalan természete miatt nem alkalmas vezetőnek, inkább szakemberként dolgozik, aki a tudományoknak szenteli az életét. Ha mégis vezető beosztásba kerül, előfordulhat, hogy egyszer csak otthagyja addigi életét, elvonul a városból és egyszerű munkás vagy gazdálkodó lesz.
A Siliceát igénylő egyének lassúsága abban is megnyilvánul, hogy tünetei lassan fejlődnek ki, de a gyógyulás is lassú, a homeopatikus szer bevétele után a hatás kifejlődéséhez olykor hetekre, hónapokra van szükség.
A kudarctól tartva fél a változásoktól, nem szeret új dolgokba belevágni. A Silicea gyermek édesanyja közvetítésével beszélget a homeopatával, túl szégyenlős ahhoz, hogy közvetlenül kommunikáljon. Nem bízik a képességeiben, de rendkívül kitartó abban, amit egyszer eltervezett, illetve amibe egyszer belefogott.
Kiváltó okok
A Silicea-csecsemő nem fogadja el az anyatejet; vagy ha mégis, akkor vagy hasmenést, vagy bélgörcsöket kap tőle. Nagy a koponyája, sovány a teste (a rossz tápanyag-értékesítés miatt), nehezen ürülő, savanyú szagú széklet és verejték (főként a fejen és a nyakon), nyitott kutacsok.
Makacs, elgennyedő sebek. Sipolyok, krónikus tályogok. Gyulladt, majd megkeményedett mirigyek (nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása), sebek. Akne, ami sebhelyet hagy maga után. A Siliceával kezelhető tályogból nem ürül genny, a szálka nehezen távolítható el (a szer bevétele után a szálka kidobódik). A Silicea elősegíti az idegen testek eltávolítását a testből, ezért homeopatikus szikének is nevezik.
Rosszabbodás: hidegtől; kitakarástól; huzattól, oltás után. Kiegészítő szerei: Calcium carbonicum, Natrium muriaticum, Pulsatilla, Thuja, Tuberculinum.
Catherine R. Coulter a Silicea bemutatását azzal a megállapítással kezdi, hogy bár a Silicea jellemző vonásokkal rendelkezik, mégis könnyű más alkati szerekkel összekeverni, mert sok tünete más domináns polychrestek tüneteivel keresztezi egymást. A tünetek részleges egyezése okán a Silicea rokon szerei tehát – Coulter szerint – Pulsatilla (amit a Silicea akut szerének is szokás nevezni), Lycopodium, Hepar sulfuris, Arsenicum, de különösen a Calcium carbonicum. A homokszem
A homokszem kemény és kristályos szerkezetű, és nagyon sokáig tartott, amíg ezt a merev alakját elérte. A Silicea-páciens ugyanilyen tulajdonságokkal bír mind testi, mind lelki, szellemi síkon: lassú, szemcsés, merev, kemény és rideg. A Silicea homeopatikus szer csodálatos módon szabályozza a gennyesedést, bárhol is legyen ez, a kötőszövetben, a csonthártyán, vagy a csontban: „Meggyorsítja a gennyesedést, ha erre van szükség, vagy fékezi a túlságos gennyképződést, ha erre van szükség” (H. C. Allen) A Hepar sulfuris-szal együtt a leginkább alkalmas arra, hogy a foggyökéren levő tályogot meggyógyítsa. Feltéve: 2012. február 6.
A kovakő hajlíthatlansága a Silicea makacsságában fejeződik ki. Viszont ellentétben más makacs-szerekkel, az ilyen típusú ember nem veszekszik, nem lesz agresszív, hanem mosolyog, bólint, és utána mégis azt teszi, amit ő akar. Ha viszont ő akar másoknál valamit elérni, akkor látszólag
Ez a Silicea tulajdonság mutatkozik meg azoknál az embereknél, főleg lányoknál vagy fiatal asszonyoknál, akik látszólag – mint a Pulsatilla ténylegesen – védtelenek és segítségre szorulóak, valójában azonban nagyon is tudják, hogy mit akarnak, illetve sokkal inkább, hogy mit nem akarnak. Az ilyen embernek lehetetlen tanácsot adni, vagy ajándékot venni, mert semmi nem felel meg neki egészen. Még egy teljesen neutrális ajándék, mint például egy pár zokni, sem jó neki, ha az nem pontosan olyan, ami az ő ízlésének megfelel. Ugyanakkor Silicea ezt nem kellemetlenkedésből teszi (mint esetleg mások), hanem egyfajta merevségből. Azok az emberek, akik egyedül maradnak, nem azért, mert nem akarnak megházasodni, hanem azért, mert túlságosan válogatósak, gyakran Silicea alkatúak.
A Silicea-alkat minden életkorban ellenáll a külső nyomásnak vagy befolyásnak, és csökönyösen ezt ismételheti: „Én már csak ilyen vagyok, és senki nem fog soha megváltoztatni.” Mindeközben mégis félénknek és tartozódónak látszik. Elvi kérdésekben is olyan szilárd lehet, mint a kovakő, mely nyomás alatt ugyan törhető, de nem hajlítható.
Ez a hajlíthatatlanság és makacsság túlzott formájában a fix ideákhoz vezethet. Silicea mind negatív, mind pozitív rögeszmékre képes. Azok az emberek, akiket neki kell ellátni, annyira le tudják bilincselni, hogy még az egyébként legszelídebb Silicea is igen kellemetlen lesz, ha mások nem mutatnak akkora érdeklődést e személy iránt, mint amit ő méltányosnak tart.
A Silicea-alkat hiányzó flexibilitása ezen kívül a változásoktól való irtózásban is megmutatkozik. Mivel nehezen szokja meg az új helyzeteket, minden újítástól viszolyog. Az ilyen típusra mondják, hogy a szokások rabja. Viszont akármilyen nehéz is egy helyzet, amihez alkalmazkodnia kell, ha már egyszer alkalmazkodott hozzá, azaz megszokta, akkor már egyáltalán nem találja nehéznek. A Silicea tünetei különösen a Calcium carbonicum tüneteihez hasonlítanak. Mindkét típus hajlamos gyerekként arra, hogy a fején és a nyakán izzadjon, de felnőttként Silicea még a háta felső részén, míg Calcium carbonicum az egész fején és a mellén is izzad (hónaljban mind a kettő). A Calcium carbonicum izmai inkább ernyedtek, a Siliceáé gumiszerűek, ő túlságosan mozgékony és összecsukló izomzatú. Gyakran egyik sem bírja a tejet, olykor az anyatejet sem, ami hasmenést és hányást okozhat náluk. Mindkettőnél előfordulhat, hogy homokot és emészthetetlen dolgokat esznek. És mindkettő akut szere a Belladonna (amit a felső légutak visszatérő gyulladása esetén adnak a gyermekeknek, és ami ezen kívül még a Tuberkulinum akut szere is). E rokonság ismerete arra is szolgál, hogy a kezelő ne őrlődjön, ha páciense számára két vagy akár több alkati szer is illik. Ilyenkor többnyire mindkettő (vagy akár több is) bevetésre kerül majd, és nagy valószínűséggel jól ki fogják egymást egészíteni a hatásukban. Külsőleg azonban már könnyebb a Calc-gyereket a Sil-gyerektől megkülönböztetni. A Calc-gyerek többnyire masszív, petyhüdt izomzatú, flegmatikus, és többnyire rózsás, telt arcú. Silicea viszont könnyebb felépítésű, sápadt vagy vérszegény, szinte átlátszó bőrű. A csapott vagy hasított áll nagyon jellemző a Siliceára. Boger szerint az áll és a nyak elülső része (pl. pajzsmirigy) egyébként is különösen sérülékeny helye ezen alkatnak. A búzaszár Siliceának egy másik aspektusa olyan embereknél mutatkozik meg, akiknek szilárd erkölcsi nézete és érzelmi stabilitása van, ugyanakkor azonban gyengék és kissé élettelenek. Kent ezt a típust a búzaszárhoz hasonlította. Ezt írta: „Ahogy a Silicea a gabonaszár számára támasztóvázat alkot, átvitt értelemben úgy hat a szer az emberi szellemre”, azaz szilárdságot kölcsönöz neki, tehát azoknak van a homeopatikus Siliceára szükségük, akik szellemileg gyengék, engedékenyek, zavarodottak és túl félénkek.
Mindazonáltal a búzaszár összképe nem mutat intellektuális alkalmatlanságot, vagyis Silicea nem ostoba, egyszerűen csak kimerült és túlterhelt. Emiatt folyton attól fél, hogy nem lesz képes az előtte álló problémát megoldani, és ez arra készteti, hogy meg se próbálkozzon vele. Ez a kishitű viselkedése arra vezethető vissza, hogy alábecsüli magát, és ezért olyan dolgokért sem vállal felelősséget, melyeket valójában képes lenni megoldani. Bár Kent repertóriumában Siliceát a „gyáva” címszó alatt kétértékűként hozza, ez a típus finomabb és szubtilisebb módon igenis bátor tud lenni, amikor határozottságot és elvhűséget mutat a legnehezebb szituációkban is.
Silicea tudja magáról, hogyha egyszer elkötelezte magát, akkor nem fogja magát kímélni, ezért kerül olyan változásokat is, melyek lelkileg ki tudják meríteni. Ezért mielőtt valamibe belefog, valamilyen kapcsolatba belemegy, pontosan leméri, hogy melyik lépés mennyi erejébe fog kerülni. Ezután minden egyes lépést kipróbál, mielőtt a következőbe belekezdene.
A Silicea-páciensek olykor arról panaszkodnak, hogy úgy érzik magukat, mintha nem tartoznának az emberek közösségéhez, mintha különálló lények lennének. Talán ez az érzés rejlik a repertóriumokban található eme Silicea-tünet mögött: „úgy érzi, mintha két részből állna” (Hering). Feltéve: 2012. február 12.
A Silicea konoksága, kitartása és megbízhatósága egyúttal lelkiismeretessé is teszi. Ez a tulajdonsága már egészen fiatal korában megmutatkozik, rendszeretetében csakúgy, mint a fiatalabb testvérekkel való törődésében. Felnőtt korában – mint már szó volt róla – nehezen kezd egy új feladatba, de ha egyszer rászánta magát, akkor munkáját nagyon lelkiismeretesen végzi el. A Silicea ritkán vállal vezető szerepet egy közösségben, általában megelégszik azzal, hogy együtt dolgozzon a többiekkel, úgy, hogy a kezdeményezést másokra hagyja.
A homeopátiában a legtöbb krónikus szernek van akut szere, a Siliceának a Pulsatilla. Így nem csoda, hogy a gyermekek betegségeiben, mint például az éjszakai bevizelés, allergiák, köhögés, megfázások és különösen a fül gyulladásai, a Silicea befejezi, vagy növeli, azaz kiegészíti a Pulsatilla hatását. Vagy még akkor is hat, amikor a Pulsatilla már nem. A Pulsatillát a szakirodalomban növényi Sulfurnak is hívják, de nevezhető növényi Sliceának is. Silicea határozatlansága olykor csak hiányzó önbizalmának jele. Ez a saját képességeiben való kételkedés nem csak abban gátolja, hogy olyan dolgokat vigyen véghez, melyekre valójában képes lenne, hanem a már elvégzett feladatok felett érzett örömét is jelentősen csökkenti. Egyfajta mélyen gyökerező „közömbösség” lehetetlenné teszi, hogy igazi kielégülést érezzen.
Az ilyen alkatú ember mind testileg, mind lelkileg nagyon érzékeny. Olyan érzékenyen reagál az idegrendszerét érő ingerekre, hogy belsőleg és külsőleg is reszketni kezd. A Lachesis-hez hasonlóan nem akarja, hogy megérintsék, és még álmában is figyel a zajokra, melyek könnyen felriasztják. Az egér
Edward C. Whitmont egy előadásában a Siliceát egy riadt, finom, fehér egérhez hasonlította, ami mégis hevesen védelmezi territóriumának sérthetetlenségét. Ez a kép jól mutatja a Silicea önvédelmet szolgáló viselkedését és az élethez való aggályoskodó hozzáállását.
Fóbiái közé tartozik a tűtől és hegyes tárgyaktól való leküzdhetetlen félelme, ezért, ha egy kisgyerek üvöltve vonakodik oltásra menni, akkor nagy valószínűséggel Silicea a szere. Másik feltűnő jellegzetessége az autóvezetéstől való félelme. De nem csak ezekre, hanem sok minden másra is így reagálhat, például gyakori tünet, hogy a Silicea-gyerek nem akar megtanulni úszni, vagy pláne a víz alá merülni. Minden ezzel kapcsolatos kísérlet traumás emléket okoz neki.
Az orvossal szemben a Silicea félelme az egészsége miatti aggodalomban nyilvánul meg, mely ugyan nem annyira erős, mint az Arsenicumé, de azért súrolja a hipochondria határát. A Silicea habozása és hiányzó önbizalma részben igen jó szellemi adottságaiból is eredhet. Gyakran nevelkedett és él kulturált környezetben, ezért magas követelményeket támaszt maga elé. Bizonytalansága így saját korlátainak, illetve adottságainak a pontos ismeretéből is származhat. A potenciált Silicea-gyógyszer nagyon sokat segíthet azoknak, akikből hiányzik az önérzet, hogy szembeszálljanak az élet nehézségeivel, és tehetségüket kamatoztassák. Mivel a kudarctól való félelem, és a felelősségvállalástól való vonakodás a Silicea-alkatúaknál a legerősebb, az ilyen típusú emberek a szó szoros értelmében szinte megkövülnek, megbénulnak, amikor ki kell lépjenek az életbe. Feltéve: 2012. február 16. A tücsök
A Silicea-alkat bemutatása nem teljes, ha hiányzik belőle az élénk, vidám, ciripelő tücsök képe. Ha ugyanis Siliceának sikerül hiányzó önbizalmát vagy a biztos külső állapotok iránti túlzott igényét legyőzni, akkor gyakran egy ide-oda ugráló, vidám tücsökként jelenik meg. Az ilyen örökmozgó alkat egész nap egyformán érzi magát, nincsenek mélypontjai. Összefoglalva megállapítható, hogy ez a típus a hideget nem csak kellemetlennek vagy zavarónak érzi, hanem legyengítőnek, sőt bénítónak.
A Silicea szangvinikus természete részben megingathatatlanságra és az önmagával való visszafogott megelégedettségére vezethető vissza, a legjobb kifejezés ezekre az adottságokra, a lelki kiegyensúlyozottság.
Ez a Silicea-típus még abban is hasonlít a tücsökre, hogy nem fenyegető, sőt inkább ártalmatlan. Eközben lehet ugyanolyan kritikus, mint a legkritikusabb nagy alkati szerek, például Arsenicum, Natrium muriaticum, de velük ellentétben, ő ezt nem mutatja ki. Viselkedése sokszor szerény, olyannyira, hogy még naivnak vagy túlzottan jóhiszeműnek is látszhat.
E típus megnyerő és szeretetreméltó oldala a másokkal szembeni korrekt, belátó és őszinte viselkedésében nyilvánul meg. Nem biztos, hogy nagyon kedves, inkább nyílt és becsületes. Az embereket nem pozíciójuk, hanem kvalitásuk alapján ítéli meg. Nem olyan szívélyes, mint Phosphorus, vagy olyan sugárzó, mint Pulsatilla, és nem emocionálisan reagál mások problémáira, hanem észszerűen próbál meg segíteni. Embertársaival való kapcsolatában jobban tudja magát védeni, mint a Natrium muriaticum vagy a Staphysagria, ezért kevésbé tudják kihasználni.
Nagyon vidám és optimista természete ellenére a tücsök-Siliceának azért marad néhány jellegzetes félelme, és felfedezhető nála bizonyos éretlenség is, ami sokszor abban érhető nyomon, hogy egész életére diák marad. Ez történhet azért, mert nem akar egy állással járó felelősséget vállalni, vagy azért, mert irtózik a gondolattól is, hogy napi nyolc órát ugyanannak a munkának szenteljen. Ezért aztán évről évre halogatja a záróvizsgái letételét. Coulter asszony így zárja a Silicea-alkat tárgyalását: „Összefoglalva ki lehet jelenteni, hogy a Siliceának összetéveszthetetlen és jellegzetes portréja van, akkor is, ha sok tulajdonsága más alkati szerekével keresztezi egymást, és különböző aspektusai olykor egymásnak ellentmondó alapvonásokkal rendelkeznek – a kemény és rideg kvarc, a rugalmas, de szilárdan begyökerezett búzaszár, a félénk, magát korlátozó egér és a vidám, energiától duzzadó tücsök. A homeopatikus tudomány érdeme, hogy képes az emberi természet gazdagságát és sokoldalúságát egy bizonyos alkati szeren belül magába foglalni és az ellentéteket egymással kibékíteni, ami ezáltal lehetővé teszi a legindividuálisabb kezelési módot.” Itt tehát Coulter asszony arra is felhívja a figyelmet, hogy a nagy alkati szerek magukban foglalják saját ellentétüket is. Azaz ha egy szer, egy alkat nagyon fázós, akkor ugyanannak a szernek, alkatnak másik típusa az extrém hideget különösen jól bíró is lehet. Ez a tény legkönnyebben a kedvelt vagy elutasított élelmiszerek felsorolásánál figyelhető meg. Magyarul: a homeopátia azt tárja fel, hogy egy bizonyos szernek mihez van különös kapcsolata.
Mivel a Silicea (a Thuja mellett) az egyik legfontosabb szer a védőoltások negatív következményeinek a kezelésére, Coulter asszony ehelyütt írt erről a fontos és sokat vitatott témáról.
Először azt kell leszögezni, hogy a homeopátia nincs feltétlenül a védőoltások ellen, hiszen mindkettő ugyanazon az elven – hasonlót a hasonlóval – alapszik. Ugyanakkor a védőoltások a „hasonlót szert” igen durván alkalmazzák. Nagy adag testidegen fehérje bevitele veszélyes mellékhatásokat és káros reakciókat válthat ki. Ezen kívül a homeopátiának más a véleménye a gyerekbetegségekről, mint a hivatalos egészségügynek. A homeopátia a kezdetektől fogva azt a nézetet képviseli, hogy a gyerekbetegségek olyan mechanizmusok, melyek abban segítenek, hogy a szervezet az öröklött betegségektől, veleszületett gyengeségektől, hibáktól, stigmáktól megszabaduljon. Viszont a gyermekbetegségek elleni védőoltások oda vezetnek, hogy a szervezet nem képes többé ezektől a stigmáktól megszabadulni, és ezzel nyitva áll az út a későbbi komoly krónikus megbetegedések előtt. A szervezetnek meg kell tanulni a betegségekkel megküzdeni, és ehhez szüksége van bizonyos gyakorlatra. Ahogy a gyerekek könnyebben tanulnak nyelveket, ugyanúgy a betegségek nyelvét is könnyebben sajátítják el. Ha ezt a lehetőséget elveszik tőlük, akkor fennáll annak veszélye, hogy azok a védekező mechanizmusok, melyekre később feltétlenül szükség lenne, soha nem fejlődnek ki. Ezért a szokásos gyerekbetegségek (kanyaró, mumpsz, rubeóla, bárányhimlő, sőt még a szamárköhögés is) szinte elengedhetetlenül szükségesek a szervezet ellenálló képességének a helyes kifejlődéséhez. Régen, a kötelező védőoltások elterjedése előtt a Thuja elegendőnek bizonyult az oltások káros mellékhatásainak az orvoslására. Amióta azonban bevezették a kényszer-oltásokat a gyerekeknél a Thuja egyedül nem bizonyul elegendőnek. Az alkati szerek mellett három polychrest az, ami segít a káros mellékhatások megszüntetésében: Sulfur, Calcium carbonicum és Silicea, mert ezek tünetei nagyban lefedik a tipikus oltási panaszokat. Ezért, ha egy helyesen kiválasztott alkati szer nem működik megfelelően, akkor a tüneti képnek megfelelően e három szer egyikét kell közbevetőleg alkalmazni. Ha a védőoltásokat nem lehet elkerülni, a homeopátia segítséget tud nyújtani a lehetséges káros mellékhatások megelőzésében is. Az oltás előtt az idegsérülések fő szerét, a Hypericumot kell adni közepes potenciában, hogy a központi idegrendszer esetleges kárait a minimumra csökkentsük. Röviddel az oltás után Ledumot kell adni, szintén közepes potenciában, hogy a lázat vagy a gyulladást megelőzzük. Végül egy adag Thuja a későbbi káros mellékhatások megelőzésére vagy legalábbis csökkentésére szolgál. Feltéve: 2012. február 29.
|
GYAKORLATI HOMEOPÁTIA ALKATI KEZELÉS GALÉRIA GYAKORI KÉRDÉSEK LEGÚJABB FRISSÍTÉSEK KERESÉS A HONLAPON KAPCSOLAT HASZNOS LINKEK
|