A Sepia tanulmányozása kiválóan alkalmas arra, hogy meglássuk, az alkati szerek azoknak is segítenek, akiknek valójában más az alkati szerük, de valamilyen ok folytán egy másik szerre jellemző alkati-állapotba kerültek. A Sepia-állapot ugyanis nagyon gyakran előforduló állapot, mondhatni, civilizációs tünet. Ilyenkor a Sepia bármely személyiségtípusnak segít.

A Sepia homeopatikus gyógyszert a tintahal szárított váladékából állítják elő. Ez a váladék, a tinta, barnás-fekete sűrű folyadék, amit az állat akkor bocsát ki, ha veszélyben érzi magát, vagy ha ő akar támadni. Ilyenkor eltűnik a tinta okozta ködben, tehát egyfelől így védekezik, másfelől emögé rejtőzve támad. Ez az elrejtőzés a Sepia-alkatú emberre is jellemző.
     Bár nem kizárólag női szer, de nagyon erős hatást fejt ki a női nemi szervekre, ezért az asszonyi élét minden életszakaszában – pubertástól a terhességen és anyaságon át a változó korig, sőt azon túl is – gyakran és jól alkalmazható, hol alkati szerként, hol kisegítő szerként.

A Sepia-alkatú asszonyt a végtelen házimunka és a női szereppel együtt járó kötelezettségek, gyereknevelés, háztartás, olyannyira kimeríthetik, hogy kibillen lelki egyensúlyából, és közönyössé válik, mely közömbösség még az egyébként szeretett személyek, férje, gyermekei irányában is megmutatkozik. Ilyenkor nagy nehézséget jelent számára, hogy gyengéd legyen hozzájuk. El is idegenedhet az emberektől, idegesíti a társaság, egyedüllétre vágyik, nem szereti, ha vigasztalják.
     A Sepia-alkatú személy belelát az emberekbe, megérzi mások gyenge pontjait, és éles megjegyzéseket tesz rájuk. Ha rögzül kimerült állapotában, akkor idővel tényleg érzéketlenné válhat, afféle szenvtelen „guru típussá”.

Ugyancsak Sepia-állapotot idézhet elő az elfojtott harag, a szerelmi csalódás, az ijedtség, a rossz hírek, a sértések. A Sepia-alkatú embereket ezek az események érintik a legkellemetlenebbül. Ezen kívül a Sepia-nő számára az igazán mély trauma a spontán vetélés, továbbá az akarata ellenére (ami gyakran így van) történő szexuális érintkezés.

A Sepia-alkat ösztönösen érzi, hogy a mozgás jót tesz neki – serkenti a keringését –, ezért rendszeresen tornázik, szereti a táncot, a kemény testmozgást. Kedveli a vihart is. Általában mindig lefoglalja magát valamivel, mindig csinál valamit, nem képes tétlenül üldögélni.

A Sepia házasságmegújító, jó hatású szer, ha az egyik partner (tehát nem csak a nő) a kimerültség miatt belesodródik a Sepia állapotba; azaz elege lesz mindenből, elcsigázottá válik. Ha anya, akkor csak pihenni szeretne, a gyerekeit otthon hagyni és elmenni valahová.

Kiváltó okok: Ismétlődő kellemetlenségek, érzelmi stressz. Kimerültség. Folyadék veszteség. Szülés utáni (ürességből eredő) állapot. Klimaktérium.

A Sepia homeopatikus gyógyszer hatóterületei a keringési rendszer (vénás keringés), a női nemi szervek, a támasztószövet, a nyálkahártya és bőr, a központi idegrendszer. Testi panaszainak nagy részét a rossz keringés, elégtelen vérellátás okozza. Ilyen például a nemi szervek – férfiaknál is megfigyelhető – gyenge energiaellátottsága miatt frigiditás, a szexuális élvezet hiánya, a meddőség és a spontán vetélések, illetve a prosztata-bántalmak.

Lelki tünetek: Közömbösségnek, egykedvűségnek ható kimerültség. Ingerlékenység, sértődősség, elégedetlenség, depresszióra való hajlam. Életundor. Hipochondria, sírórohamok, hisztéria, düh és bosszankodás.

Testi tünetek: A keringési rendszer instabilitása, vénás pangás és ennek következményei: például májpanaszok, süllyedés-érzet a zsigerekben, pirulás, egyik testrész melegsége a másik hidegségével egyidőben, fáradékonyság különösen állás alatt.
     Különben sportos, mozgékony alkat. Hátfájás. Émelygés, érzékenység a szagokra, reggeli rosszullétek. (Női) nemi szervek betegségei, hüvelyszárazság, hüvelyfolyás – még kislányoknál is. Nehéz, hosszú ideig tartó menses. Számtalan menstruációs probléma. Menstruáció előtti tünetegyüttes. Az alhasban vagy medencében süllyedés érzése, rendszertelen menstruáció, vértolulások, hőhullámok, izzadékonyság (talp és tenyér, fej nem), főleg az idegességtől. Asztma, krónikus hörghurut, allergia (szénanátha). Elszíneződések, festékhiányos foltok a bőrön, ekcéma, herpeszek, berepedezések az ajkon. Visszerek. Reuma. Prosztata-megbetegedések.

Rosszabbodás: Minden, ami a keringést nehezíti, tehát állás, térdelés, pihenés. Vihar előtt.
Javulás: Minden, ami elősegíti a keringést, tehát kemény fizikai igénybevétel, a felső végtagok felpolcolása, azaz a karok megtámasztása. Hideg víz.
Állapota a holdfázis változásával romlik vagy javul. A tünetekre jellemző az alternáló jelleg.

Talán egyetlen alkati szernél sem olyan fontos, hogy a „miértek” is tisztázódjanak, mint éppen a Sepia-nál, ezért itt különösen nagy szükség van Coulter asszony értő elemzésére.
     Szerinte a Sepia klasszikus képen, vagyis a hagyományos asszonyszerepből és a háziasszony, anya szerepkörből kiszabadulni akaró nő képén túl a Sepia-alkat még sok más képet is tartalmaz, ezért e személyiségek jobb megértéséhez három különböző típust kell megkülönböztetni: a kimerült, túlterhelt háziasszonyt, illetve érzelmileg kilúgozott nőt; a megelégedett karrier-nőt; és végül az elégedetlenkedő, folyton morgó nőt. Utána pedig még külön be kell mutatni a Sepia-férfit és a Sepia-gyermeket.

(A képen a tintahal látható, melyből a Sepia készül)

Feltéve: 2012. január 18.

A túlterhelt háziasszony

A homeopatikus szakirodalomban a Sepia-nőt a házi munkától a végletekig kimerült, elgyötört, olykor nagyon ingerült, a gyermekeit és férjét elutasító, vagy irántuk közönyössé vált, elégedetlen, mindenért morgó asszonyként festik le.
     Bár bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a Sepia-nál valóban hiányzik az anyai ösztön – és ezért sikerrel alkalmazható kölykeiket elhagyó állatoknál –, azért ez nem jelenti azt, hogy a Sepia-nak ne lennének érzései. Sőt, többnyire mélyen és őszintén szereti az övéit, csak annyira kimerült, hogy nem tud másra koncentrálni, mint hogy kibírja a napot, és a következő reggelig valahogyan túlélje. Egyszerűen nincs ereje a szeretetre, vagy annak kimutatására.

A tintahal, melyből ez a szer készül, nem társas lény, hanem egyedül él, ugyanígy a Sepiának is szüksége van a privát szférára, és az okozza nála a konfliktust, ha úgy találja, hogy legközvetlenebb hozzátartozói gátolják ezirányú szükségleteiben. Míg más asszonyok kiteljesednek a családi életben, addig a Sepia úgy érzi, hogy beszűkítik, akadályozzák az önmegvalósításban. Mivel az egyedüllétet kedveli, a másokkal való foglalkozás túl sok energiájába kerül.
     A Sepia számára a szeretet elsősorban mások iránti felelősséget jelent, sőt terhet is. Úgy érzi, hogy meg kell felelnie rokonai elvárásának, nem szabad nekik csalódást okoznia. Ezért számára a szeretet nem egyszerű és természetes dolog, hanem szinte olyan, mint egy fogadalom betartása. Hahnemann szerint bár a szeretet megvan, de hiányzik belőle az érzelmi kifejeződés, tehát nem arról van szó, hogy nem szereti a gyerekeit vagy a férjét, hanem, hogy ezt a szeretetet nehezen vagy egyáltalán nem képes kifejezni.
     A szeretetet kötelességként fogja fel, és ezért kötelességtudásból még akkor is próbál megfelelni családanyai szerepének, amikor már nem bírja energiával. És ekkor lassan elkezd fellázadni az ellen, ami szerinte beszorítja, és azon kapcsolatok ellen, melyek fogva tartják. A végén olyan fekete homályba burkolózik, mint a tintahal, ha veszélyben érzi magát. Coulter asszony azt írja, hogy senki nem tudja olyan sötétnek látni az életet, mint egy elégedetlen Sepia. Ilyenkor egyetlen vágya, hogy elhagyja a családját, hogy megszabaduljon attól a tehertől, mely ránehezedik.
     Mindazonáltal azt a személyt, aki túlnyomórészt Sepia alkatú, kötelességtudása meggátolja abban, hogy valóban magára hagyja gyermekeit, házastársát. Aki mégis megteszi, annak alkatában a Sepia mellett jelentős hányadban más, többnyire Lycopodium rész is található, ugyanis a Lycopodiumnak nincs bűntudata, nem sajnál másokat és nem tesz magának szemrehányást. Az a nő tehát, aki nagy részben Sepia, marad a családjánál, de állandóan panaszkodik és morgolódik, és fizikailag is beteggé válik.

De a Sepia nem csak kötelességtudó, hanem büszke is, ezért még olyan feladatokat is megpróbál jól ellátni, melyek elvégzésére egyáltalán nem alkalmas. Coulter asszony olyan kiskutyához hasonlítja, amit macskákkal neveltek fel, és ami megpróbál, mint azok, fára mászni, és padokon átugrálni, és nem veszi észre, hogy ő kutya és nem macska. Így alakul ki a Sepiánál a testi túlterhelés miatt a „háziasszony-betegség” azon szerep miatt, melyre valójában nem alkalmas.

Ugyanis minden emberben megtalálható egy férfi és egy női hajlam, mely a nemek szerint egymást kiegészítve működnek. Az egészséges személynél e két erő harmóniában van, míg a Sepia asszonynál nincs meg ez az egyensúly, és a tudatalatti férfi részek nem találják meg a nekik megfelelő kifejeződési formát, és ezért olyan módon nyilvánulnak meg, melyet maga sem ért, és ezért nem is tud kontrolálni. Eközben elnyomott nőiessége jellegzetes agresszív tulajdonságokban vagy neuraszténiás gyengeségben tör utat magának. Fizikai síkon természetesen ez a női nemi szervek megbetegedéseiben manifesztálódik. Ezért a Sepiát minden „női bajnál” számításba kell venni, különösen a terhesség-megszakítások vagy a szülések utáni depressziónál.
     A Sepia alkalmazása a női sterilitás kezelésénél a legfeltűnőbb: nagyon sok nő köszönheti gyerekét ennek a homeopatikus szernek. (A női sterilitás fő szerei még Calc, Nat-m és ha ezek nem hatnak, Nat-c.)

Még ha őszintén is szereti gyermekeit, azért a velük való törődés kétségtelenül kimeríti a Sepia asszonyt, ami sokszor a következő testi tünetekben nyilvánul meg: csökkent pajzsmirigy-működés, alacsony vérnyomás, adrenalin-hiány, székrekedés. Mindazonáltal megállapítható, hogy az irodalomban annyit emlegetett „szerettei iránti közönyösség” nem az oka, hanem a következménye problémáinak.
     Ez a különbségtétel nagyon fontos, mert megmagyarázza, hogy Sepia a várakozással szemben gyakran mégis miért nagyon jó anya. Ez abból ered, hogy nem szentimentálisan szereti őket, nem köti őket magához, hanem olyannak fogadja el őket, amilyenek, de anélkül, hogy túlzottan engedékeny lenne.

A Sepia nem szereti a társaságot, nem szívesen jár el otthonról, elsősorban azért, mert az ezekkel járó fizikai erőfeszítéstől irtózik. Ha mégis közösségbe megy, néha még ahhoz is fáradt, hogy kövesse a társalgást, vagy pláne részt vegyen benne. Mind ezek oda vezetnek, hogy a többiek közömbösnek tartják, holott csak kimerült. Nem akarja, hogy megszólítsák, megérintsék, mindössze azt kívánja, hogy hagyják béken. Ugyanakkor ellentétben más nagy szerekkel (például a Nat-m-mel, melynek hosszú, mély alvásra van szüksége, vagy a Lachesis-szel, melynek állapotán csak ront az alvás), a Sepiának a rövid alvás is elég, hogy utána pihentebbnek, következésképpen jobb kedvűnek érezze magát.
     Ha mégis sikerül legyőznie fáradtságát, és emberek közé megy, akkor nagyon kellemes társalgó lesz belőle, aki maga is remekül szórakozik.

A Sepia-alkat egyik vezető tünete a testi megerőltetéskor fellépő javulás, amikor mind a testi, mind a lelki panaszai enyhülnek. Érdekes, hogy ez a javulás csak a komoly testi erőkifejtést követően jelentkezik, és a gyengébb testi munka inkább ront, mint javít az állapotán.
     A társaságot nem kedvelő magatartása hasonlít a Nat-m-hez, de a kiváltó ok más: A Natrium muriaticum alkatú ember vágyik a szeretetre, de nem tud vele mit kezdeni, ezért látszólag visszautasítja. Sepia viszont valóban nem kívánja, hogy szeressék, mert a szeretettel járó kötöttségek és kötelezettségek kimerítik, és ezért szeretet nélkül is elégedettnek érzi magát.

Nem szabad azonban arról megfeledkezni, hogy a Sepia-közömbösség nem csak testi kimerültségből, hanem mély bánatból és csalódásból is eredhet. Egy ilyen trauma után nem enged magához érzelmet, mert nem tudja elviselni. Ezért előállhat az az eset, hogy egy szerelmi csalódást követően a Sepia elhidegül a hozzátartozóitól. (Az ilyen lelki csalódás gyakori testi tünete a Sepia-nál a menstruáció elmaradása.)

Tudni kell, hogy a Sepia-gyógyszer hatása lassan, sokszor csak hetek múltán indul meg. Ezért Elizabeth Wright Hubbard szerint „a második adag Sepia mindig hiba”. Inkább hónapokig kell várni, amíg a szer teljes mértékben kifejti hatását, mint megismételni. Ha a lelki tünetek egyértelműen javulnak, de a testi tünetek nem múlnak – mind – el, akkor azokra más szert kell adni. Úgy tűnik – írja Coulter –, hogy a szer, csakúgy, mint a Sepia-személyiség, nem tud egyszerre több követelésnek megfelelni. Ha azonban a választás helyes volt, és a Sepia elkezd hatni, a páciens belső viselkedése olyan nagymértékben megváltozhat – előnyére –, hogy ez teszi a második adag beszedését fölöslegessé.

Összességében tehát a Sepia-alkatot kevésbé az érzelmek hiánya, mint inkább az alóluk való kibújás jellemzi.

Coulter asszony ehelyütt hívja fel a figyelmet arra (amiről a fejezet elején már szó volt), hogy a Sepia az önálló alkati szeren kívül minden nő életének bizonyos fázisában is indokolt lehet. A magas potenciájú Sepia egyetlen adagja végtelenül hasznosnak tud bizonyulni, ha egy nő számára nehéz az otthoni és a munkahelyi munka között fenntartani az egyensúlyt, ha egy nő szülés, vagy abortusz, vagy vetélés után nem találja önmagát, vagy a család életkörülményeinek megváltozása billenti ki az egyensúlyából stb. stb.

A karrier-nő

Mivel a Sepia-nő számára a szeretet teher, gyakran a munkába, a hivatali életbe menekül előle, ahol a személyes érzelmei kisebb szerepet játszanak. Az ilyen Sepia-nő sikeres a munkájában, ami érdekli és leköti őt, intellektuális kihívásnak tartja, ezért saját elemében érzi magát. Így nem is jelentkeznek nála a kimerültség vagy a depresszió jelei, hanem panaszai testi jellegűek. (Ezek: rendszertelen menstruáció, vizelési problémák, vérszegénység, hátfájás, különösen a keresztcsontnál, fejfájás, izületi gyulladás, erős hajhullás vagy időelőtti őszülés, székrekedés és bőrproblémák, mint ekcéma és felnőttkori akne, barnás foltok, kis szemölcsök a nyakon vagy a hónaljban, májfoltok az arcon, sötét karikák a szem körül. Feltűnő kísérő tünet a savanyúság iránti vágy.)

A Sepia-karriernőnek erős akarata és éles esze, jó felfogóképessége van, aki életstílusát önmaga megvalósítására alakítja ki. Akármivel foglalkozik, azt hatékonyan, szervezetten és intelligensen végzi. Gyakran visel fekete ruhát, külseje mindig elegáns.
     Nagyon szeret táncolni, ez a Sepia egyik vezető tünete, valószínűleg azért, mert egyfelől ez testi megerőltetést is jelent, másfelől ilyenkor szabadnak és fesztelennek érzi magát. Azon kívül ezzel szublimálja, legalábbis részben, feltörekvő érzéseit, melyek nyomasztják, és amelyeket megpróbál elnyomni.
     A Sepia-asszonyok gyakran mondják, hogy az „erős mozgás”, mint például futás, tenisz, hideg vízben való úszás – egyáltalán minden, ami erősít és felfrissít – után jobban érzik magukat. „Szükségem van arra az érzésre, hogy a testemet a kimerültségig gyötörtem”, „Ha mozgok, akkor leginkább olyasmit, ami teljesen kikészít”, ilyen és ehhez hasonló véleményeket lehet tőlük hallani. Ezért nem szeretnek nyugodtan ülni, járni, vagy állni, inkább mindig mozognak.
     Ugyanebből az okból, vagyis, hogy szükségük van valamilyen stimulánsra, szeretik a vihart, ami igazán feltűnő tulajdonság.

(A fotón Vivien Leigh angol színésznő Scarlettként az Elfújta a szél című filmben)

Feltéve: 2012. január 24.

Amelyik nőben a Sepia-típus dominál (és még nem részesült homeopatikus kezelésben, azaz nem kapott magas potenciájú Sepiát), abból – úgy tűnik – hiányzik a női fogékonyság és az érzelmi reakciók finomabb árnyalatai. Ennek talán az az oka, hogy szociális és pszichés emancipációjának folyamán bizonyos érzéketlenséget szerzett. A Sepia-nő okos, objektív és többnyire neki van igaza. Kertelés nélkül kimondja mások hibáit és rámutat fogyatékosságukra. Beszédében és viselkedésében direkt és tárgyilagosan józan, ami bizonyos helyzetekben természetesen tapintatlanul és provokálóan – és fölöslegesnek – hat.
     Olykor túlságosan is biztos abban, hogy igaza van. Tényleg jó megfigyelő, az emberekről és a dolgokról éles, bár olykor szűk látókörű véleményt formál, amit többnyire ki is mond. Még a barátait sem kíméli megjegyzéseitől, melyek sokszor túlságosan is kemények. És mivel nem mindenki szereti, különösen a férfiak nem, ha állandóan emlékeztetik arra, hogy a másiknak van igaza, környezete gyakran kívánja, bárcsak kicsit visszafogottabb és gyengédebb lenne a Sepia-nő.
     Bár e direkt megjegyzések oda vezethetnek, hogy az érintettek kényelmetlenül érzik magukat, de valahogyan még sincsenek megsértve, mert Sepia nem utálatosságból vagy rosszakaratból ilyen, hanem csak őszinte.

Miközben a Sepia-alkatú nő másokkal szemben igencsak érzéketlen, saját maga minden tekintetben nagyon érzékeny. Ez nem csak a szagokra, zajokra és a fényre érvényes, de mások kritikáira is. Ezek mind ingerültté és agresszívvá teszik. A bírálat pedig extrém módon sérti.
     Ezért meglehet, hogy keménysége és ridegsége is a rendkívül sérülékeny, és gyakran másokra szoruló és gyámoltalan lényének védelmére szolgál csupán. Ez annál inkább így lehet, mivel önismerete kiváló. Saját magát ugyanolyan őszintén és tárgyilagosan ítéli meg, mint másokat, pontosan ismeri gyengéit és erősségeit.
     A Sepia őszinte és korrekt (csak nagyon ritkán kétszínű), felelősségteljes, megbízható és talán, ami a legfontosabb, tisztességes, olyan, aki mindig egyenesen gondolkozik és cselekszik.

Mivel pontosan meg tudja különböztetni az embereket és helyzeteket, többnyire magához illő házastársat választ, akihez egy életen át hűséges. Ugyanakkor gyakran előfordul, hogy nem akar férjhez menni, csak egy erős, tartós kapcsolatra vágyik, de a házasság kötelezettségei és mindennapjai nélkül. Ezért az a Sepiáról alkotott kép, miszerint nem kedveli a szexuális kapcsolatot, nem állja meg a helyét. Talán azért áll ez a leírás a szakirodalomban, mert nem sokkal ezelőttig a szex a nők számára a házassággal, az pedig házi munkával és gyermekneveléssel volt összekötve.

A Sepia-nő nem is feltétlenül férfias, sőt, kecses, filigrán, gyakran simulékony alakja nagy hatást gyakorolhat a férfiakra, különösen, ha Arsenicum-rész is van benne. Ha e két alkati szer kombinálódik, akkor az ilyen nőből lesz a „fekete, büszke szépség”, erős és domináns lénnyel, aki kompetenciát sugároz és rendkívül attraktív a másik nem számára. Az ilyen asszonynak gyakran van nyugodt, szerény és szolgálatkész férje, aki békésen tűri felesége modorát. Az igazsághoz azonban az is hozzá tartozik, hogy az ilyen asszony a legnagyobb mértékben támogatja férjét, érdeklődik munkája után és segít neki.

Ugyanakkor a Sepia alkati szer olyan asszonyokra is illik, akiknek mind kinézésükben (szűk medence, bajuszra való hajlam), mind viselkedésükben férfias vonásokat hordoznak, akik szexuálisan teljesen közömbösek, és elvesztették érdeklődésüket a másik nem iránt.

Ez a Sepia-alkat öntudatos és független, olyan, aki mindig mindent egyedül intéz el, és a jövőben is független akar maradni. Scarlett O’Hara, „Az elfújta a szél” című regény hősnőjében táncszenvedélyével, büszke függetlenségével, kiváló üzleti érzékével és az önmegvalósítás utáni állandó vágyával, családja iránti felelősségérzetével sok található a Sepia ezen aspektusából. Megtalálható nála a Sepiára jellemző egyenesség a másokkal szembeni érzéketlenséggel kombinálva és a saját magával szembeni őszinteség. (Másik szere, amire a dinamizmus, az olykor gátlástalan eltökéltség jellemző, inkább Arsenicum.)

Sepia büszkesége sokszor fölényes tartózkodásnak hathat. Nehéz megismerni vagy megérteni. Valóban sokszor elrejti érzéseit, és magába forduló. Ez részben abból is ered, hogy a világra és a problémákra nem verbálisan, hanem vizuálisan reagál. De ahogy már korábban is szó volt róla, mindezek mögött mégsem az rejlik, hogy nincsenek érzelmei, hanem az, hogy megpróbál kitérni ezek elől. De ha védőmechanizmusait olykor mégis feladja, akkor a látszat mögött gyakran egy szelíd és meleg lény jelenik meg.

A Sepia-alkat másik jellegzetessége az igazságosság érzet, mely a felelősség és a tisztesség iránti érzékéből ered. Ezért közösségi munka során mindig megbízhatóan végzi el feladatát. Ilyen alkalmakkor derül ki, hogy valójában figyelmes és jószándékú, aki az igazán bajba jutottaknak magától ajánlja fel segítségét, ha nem is olyan lelkesen, mint Phosphorus, de sokkal megbízhatóbban.

Az elégedetlen asszony

A Sepia harmadik típusa: az elégedetlen, zsörtölődő asszony nem más, mint a lelkiismeretes háziasszony, a megelégedett, független karriernő vagy a tartózkodó nő negatív oldala. De mivel rendszerint ő az, aki beteg lesz, tehát aki a leggyakrabban kezelésre szorul, helyénvaló, ha még egyszer összefoglaljuk jellegzetességeit.
     A szakirodalomban ezt a típust ilyen szavakkal jellemzik: „kritikus, minden kicsinységén bosszankodik, házsártos, zsörtölődő, panaszkodó, sopánkodó, mindennel elégedetlen, könnyen megsértődik, ingerlékeny, harcias, kellemetlen, mindig rosszkedvű.” Mindez valóban így van, amit nem is nehéz észrevenni, hiszen őszinteségében mindezt ki is mutatja, és kisugárzása szintén ilyen. Minden dolognak és helyzetnek az árnyoldalára koncentrál, meg van róla győződve, hogy mindenki csak kihasználja, és senki nem szereti.
     Ez a leplezetlenül negatív viselkedés a nagy polychrestek közül csak a Sepiára jellemző. Eredhet túlzott nyíltságából, vagy abból, hogy nem tudja elrejteni valódi lényét, vagy abból, hogy szinte betegesen vágyik arra, hogy visszautasítsák, vagy abból, hogy teljesen mindegy számára, milyen benyomást tesz másokra.

Alkalmanként azonban lényének ez a negatív oldala nem fedezhető fel rögtön. Coulter asszony példa gyanánt egy fiatal nő esetét meséli el, akinek minden testi tünete Sepiára utalt, de megjelenése, természete sehogyan nem illett a képbe: vidám, nyitott, kellemes, attraktív, fiatal nő volt. Csak a kikérdezés végén, az orvosnak arra a kérdésére, hogy mit nem szeret magán, min szeretne a leginkább változtatni, adott válaszában „hullt le a lepel”. A páciens ugyanis a Sepiára jellemző nyíltsággal és őszinteséggel elmondta, hogy a hozzá legközelebb álló emberek kapcsolatait, barátságát, szeretetét állandóan tönkreteszi, és bár tud erről a tulajdonságáról, szeretne, de nem képes rajta változtatni.
     Ez tipikus Sepia-vonás, ami talán abból a meggyőződéséből, hogy mindenkinek jobb sorsa van, mint neki, és hogy ő az élettől többet érdemelne. Ezt a tulajdonságát nevezi a szakirodalom „értelmetlen irigységnek”, ami gyakran fakad az elégedetlenségéből. Tisztán elvből irigyli mások boldogságát vagy sikerét, a gazdagok pénzét, ismert személyektől a dicsőséget, a női politikusoktól azok hatalmát, a művészektől azok tehetségét.
     Ugyanakkor elvi különbség van a Sepia irigysége és a Lachesis ismert féltékenysége között, ez utóbbi egy szeretett ember vagy idea iránti kínzó, szenvedélyes megszállottságból áll. Sepia viszont olyasmire vágyik, melyhez nincs tehetsége, adottsága, és amihez jogalapja sincs. Mégis kínozza az a tudat, hogy másoknak olyan valamilyük van, ami neki nincs, és túlzottan hajlamos arra, hogy a szomszéd gyümölcsét édesebbnek tartsa, mint a magáét.

Az elégedetlen Sepia-nő nem talál semmi örömet az életben, és ha mégis találna, nem tudná értékelni. Rendkívül unatkozónak hat, úgy tűnik mind a munkájában, mind privát életében nincs semmi, ami érdekelné. Azt a benyomást kelti másokban, hogy belül teljesen üres – valóban az is – minden lendület, akarat és érzelem nélkül. Ahelyett, hogy maga próbálna meg változtatni ezen, arra vár, hogy valami külső dolog történjen, ami kirántja közönyösségéből. Ilyeneket mond: „Szeretném tudni, milyen egy normális, boldog élet. A bennem levő üresség félelemmel tölt el.” Ilyen hangulatban annyira szerencsétlennek érzi magát, hogy – látszólag – ok nélkül hatalmas zokogásban tör ki, és olyan hisztérikus lesz, mely az Ignatia-állapotra emlékeztet.

Ez a fajta Sepia kétfajta módon reagál, ha rossz hangulatban van. Vagy visszahúzódik, és teljesen magába zárkózik – például még arra sem hajlandó, hogy a telefont felvegye, vagy ajtót nyisson, ami a repertóriumokban „tünetei rosszabbodnak a társaságban” címszó alatt szerepel. A másik lehetőség, hogy rossz kedvét támadásban, mások szidásában, heves szemrehányásban éli ki, nem törődve azzal, hogy a hozzá legközelebb állókat sérti meg. Ráadásul még büszke is éles nyelvére. Ilyenkor mindenkinek nagyon vigyáznia kell, hogy nehogy felkeltse haragját, hiszen rengeteg visszafojtott harag tornyosult fel benne, ami mind csak arra vár, hogy feltörhessen. Allen szerint „kicsiségek is reszketéssel, különösen a kezek reszketésével járó heves érzelmi kitöréseket okoznak” nála.

Tudni kell azonban, hogy miként a tintahal sem igazán agresszív állat, a Sepia-nő is összeomlik és elveszti tüskéit, ha valódi ellenállással vagy fenyegetéssel találkozik. A Sepiának ezt a gyengédebb, engedékenyebb, határozatlanabb oldalát nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ilyenkor önsajnálatában sírni kezd, és akár még vigasztalást is elfogad. Ebben is különbözik a Lachesis-nőtől, aki mint a kígyó, a veszély alatt még keményebbé és harcra készebbé válik.

Sepiának ez a negatív oldala igencsak udvariatlan, aki megvetően tud viselkedni azokkal szemben, akik segíteni akarnak neki. Mivel nem szereti, ha le van kötelezve másoknak, dühös lesz, ha mégis másokra szorul, például, ha beteg. Ehhez olykor még az is hozzájárul, hogy a mártírt akarja játszani, és ezért ellenszegül, ha ezt a szerepet valaki, a szomszédok vagy a rokonok el akarják venni tőle. Inkább megállás nélkül csak panaszkodik, mind másoknak, mind magának folyton azt akarja bizonyítani, hogy ő mennyire szerencsétlen.

Coulter asszony portréiban egy-egy viselkedési helyzet kapcsán sokszor összehasonlítja az alkati szereket. Ehelyütt azt mutatja meg, hogy otthon minden személyiségtípus a saját módján viselkedik negatívan. Pulsatilla sírásra fakad, Arsenicum veszekszik és agresszív lesz, Lachesis kiszámíthatatlanul erőszakos, Phosphorus mértéken felül követelődző, Sulfur durva és nyers, és Natrium muriaticum öntelt. Sepia pedig zsörtölődik és panaszkodik, Kent szerint „nem lesz boldog addig, amíg nem tud felbosszantani valakit”.

Sepiának az a tulajdonsága, hogy képtelen bárminemű ellenállást elviselni, szintén az elégedetlenségéből fakad. Ha valaki kritizálni merészeli vagy akadályozza, hevesen tiltakozik, sőt még gyűlölködővé is válik. Ez lehet annak az oka is, hogy egy házasságban könnyen előjönnek negatív vonásai, hiszen a házassághoz hozzátartozik a kompromisszum-készség és az engedékenység. Sepia viszont nem visel el semmilyen ellentmondást. Ez odáig fokozódhat, hogy a férjével való veszekedés alatt a dühtől reszket és kiabál. Még ha később be is látja viselkedésének lehetetlenségét, büszkesége visszatartja attól, hogy bocsánatot kérjen.

Sepia zsugori lehet, különösen a házi kiadásokban. Bár soha nem lesz pazarló, ha valami érdekes dolog elvonja a figyelmét, már nem foglalkozik annyit a spórolási lehetőségekkel. Ez a tulajdonsága azonban inkább abból fakad, hogy fél a szegénységtől, mintha egy korábbi életében megtapasztalta volna a nélkülözéseket. Kent repertóriumában Sepia áll a legmagasabb értékben „az a rögeszméje, hogy szegény” rubrikában.
     Olykor kimutatja a benne rejlő önzőséget, mely abban nyilvánul meg, hogy állandóan a saját szükségleteit hangoztatja, ami olyan messze is elvezethet, hogy másoktól egyre többet és többet követel, míg végül már senki nem akar segíteni rajta. A vége az, hogy újra panaszkodhat, hogy őt senki nem szereti, és mindenki elkerüli, aminek nagy valószínűséggel egyedül ő maga az oka.
     E viselkedésre Coulter „A halász és a felesége” című mese asszonyát hozza példának. (A jólismert mesében a szegény halász felesége mindig többet és többet követel a kifogott, majd a tengerbe visszadobott haltól, míg a végén mindent elveszít.)

Mint minden érzelmi beállítottságú, érzékeny alkatnál, a Sepia kedélyállapotában is észrevehető módon segít a homeopatikus alkati szer. A Sepia magas (vagy LM) potenciájú adagja után elégedettebb és kellemesebb emberré válik, aki örül annak, amije van, ahelyett, hogy arra vágyna, és azért panaszkodna, amije nincs.

A Sepia-férfi

Bár a Sepia egyike azon alkati szereknek, melyek valóban többnyire csak az egyik nemnél fordulnak elő, jelen esetben a nőknél, meglepő módon Hahnemann mégis egy férfinál bukkant rá. Egy festő páciensénél, akinek az volt a szokása, hogy a tintahal tintájával beáztatott ecsetét festés közben rendszeresen lenyalta. Ezzel akaratlanul gyógyszervizsgálatot hajtott magán végre.

Azoknál a férfiaknál, akiknek Sepiára van szükségük, leggyakrabban a következő fizikai tünetek fordulnak elő: fejfájás, rosszullét az élelem szagára, krónikus orrmelléküreg-gyulladás, krónikus nátha, allergiára való hajlam, székrekedés, reuma vagy izületi gyulladás a lábakban, a térdekben, kimerültség, szexuális érdektelenség.

Ami a Sepia-férfi lelki- és kedélyállapotát illeti, az megfelel a nőnél elmondottaknak: nála is az egyén nemi aránya közötti harmónia felborulásáról beszélhetünk. Miközben a nőnél ez úgy jelentkezik, hogy a passzívabb háziasszony szerepéből akar kitörni, a férfinek az aktív világból lesz elege, a munkából, a politikából, a gazdaságból, és nyugodtabb, bensőségesebb, elmélkedőbb életre vágyik. Szeretne otthon maradni, hobbijának élni, vagy egyszerűen ő is csak azt akarja, hogy hagyják békén.
     A Sepia-férfi is lehet ingerült és szomorú, és rá is jellemző, hogy panaszai erős testi megerőltetéstől javulnak. Ezen kívül lehet lassú és feledékeny, különösen, ha nyomás alatt érzi magát.
     Különben tulajdonságai megegyeznek a Sepia-nő tulajdonságaival. Ugyanolyan direkt és bárdolatlan, mint a Sepia-nő, és ugyanannyira zsörtölődő is.

Sepia a gyermekeknél

Se a lányoknál, se a fiúknál nem szabad átsiklani afelett, hogy bár ritkán, de azért vannak olyan gyerekek, akiknek Sepia az alkati szerük (ha időlegesen is. Az ő fizikai tüneteik rendszerint székrekedés, ekcéma, tej-allergia, krónikus étvágytalanság, megfázásra való hajlam minden időjárás-változásnál, ágybavizelés.
     A szer felírásához azonban a gyerekeknél is elsősorban a viselkedésük negatív volta vezet. Rosszkedvűek, mindenkit kritizálnak, szüleiket, tanáraikat, sőt barátaikat, se iskolai feladataik, se a játék iránt nem mutatnak érdeklődést. Civakodnak, elégedetlenül akadékoskodnak és nem hajlandók a többiekkel együttműködni.
     Sokszor annyira fáradtak, hogy ezért nem akarnak kimenni a szabadba játszani. Ezen kívül túlérzékenyek, ingerlékenyek, de a panaszkodáshoz mindig marad elég energiájuk.
     Intelligensek, állandóan elégedetlenek, büszkék a rossz hangulatukra, és arra, hogy a többi gyereket bosszantani tudják. Mint a felnőtt Sepia, ők is szeretik a mártírt játszani. Ahogyan a felé irányuló szimpátiát visszautasítják, az embernek az az érzése, hogy még a szüleik szeretetét is tehernek érzik.

A Sepia ugyanakkor nagyon fontos szer olyan gyerekek számára, akik árván vagy otthonban nőttek fel, akiknek szülei elváltak, vagy gyakran elutaznak, tehát azon gyerekek számára, akik tudatosan vagy tudattalanul elhagyatottnak, visszautasítottnak érzik magukat.

(Az első képen Isadora Duncan táncosnő, a másodikon Vivien Leigh Scarlettként)

Befejezésül, újra emlékeztetni kell arra, hogy a szerkiválasztásnál soha nem szabad elfelejtkezni arról, hogy nem szükséges, hogy a helyes alkati szer minden tulajdonsága megtalálható legyen a páciensnél! Vagyis ne a jellegzetességek mennyisége, hanem minősége döntsön egy-egy alkati szer mellett! Erre nagyon jó példa a Coulter által bemutatott fiatal nő esete, akinél a fizikai tünetek mellett csak egyetlen lelki tünet mutatott Sepiára – a mások kapcsolatait tönkretevő –, és akinél a szerző leírása szerint a Sepia hatott.

Feltéve: 2012. január 30.