Kérdés – 2013. május 4.: A napi egy kávé antidotálja a homeopátiás szert, jelen esetben a sajátvér gyógyszert?

Válasz: Nem, napi egy kávé, szigorúan betartva az időkülönbségeket, biztosan nem rontja a homeopátiás szerek hatását.
     Ugyanakkor ismerek olyan homeopata orvost, aki rendelőjében nagyon sok szénanáthás beteget kezelt sajátvér terápiával. Ő ezeknek a betegeinek előírta, hogy a sajátvér terápia egész időtartama alatt se kávét, se alkoholt, se erős teát, se mentolos készítményeket ne fogyasszanak, se ne cigarettázzanak. Elmondása szerint, azoknál, akik betartották e drákói fegyelmet, minden esetben hatott a kúra, akik pedig nem tartották be, azoknál gyakran nem. Nos, ennek a többi homeopátiás szernél alkalmazottnál sokkal szigorúbb előírásnak nyilván azért van a sajátvér kúránál jelentősége, mert az allergia végül is a szervezet túlreagálása, és a fenti szerek mind izgatószerek, amik ezért jobban hátráltathatják a sajátvér kezelés hatékonyságát.

Kérdés – 2013. május 4.: A férjem ma elkezdte a sajátvér kúrát, eddig antiallergént szedett minden nap este egyet. Tegnap este már nem vette be a gyógyszert, mivel ma elkezdte a C 7-tel.Sajnos a szénanátha tünetei nagyon felerősödtek, most nem tudjuk, hogy azért, mert elkezdte a kúrát, vagy, mert abbahagyta az antiallergén szedését. Holnap mennie kell dolgozni, de nem tudjuk, hogy most mit csináljunk, mert a tünetek nagyon erősek, így nem fog tudni dolgozni holnap. Lehet a kúrát folytatni úgy is, hogy szedi az antiallergént? Vagy inkább ne, és kezdjük már ma este a C 9-el? Mindenképpen valamiféle javulást kell elérnünk, mert így nem tud dolgozni.

Válasz: Ha valakinek annyira erősek a szénanáthás tünetei, hogy nem tudja elviselni a sajátvér kúránál esetleg pár napig jelentkező első rosszabbodást, vagy azt, hogy a sajátvér gyógyszer csak több nap, vagy talán csak a kúra végén hat, az ne kezdje el a sajátvér-kezelést a szénanáthás időszakban.
     A sajátvér kezelés alatt allopátiás allergia-gyógyszerét sem szabad(na) szednie, hiszen az pontosan ellenkezőképpen hat a szervezetére, mint a homeopátiás szer. Ebből az következik, hogy csak akkor fogjon bele valaki a sajátvér kezelésbe, ha a tüneteket el tudja viselni, tud mellettük dolgozni. Ha az egész allergiás szezonban olyan erősek a tünetei, hogy nem vállalhatja a kezelést, akkor vagy vár a következő őszre és/vagy télre, és akkor végzi el a kezelést a könyvben leírt módon, vagy alkati kezeléssel próbálkozik (ez utóbbi a jobb megoldás).

A levélírónak ezen felül a konkrét panaszra még ezeket a lehetőségeket vázoltam:
     1. Nem minden nap, hanem csak két- vagy háromnaponta veszi a C 7-t (egyelőre ne emelje, majd csak később), és az allopátiás gyógyszert szedheti, de egyre kevesebbet.
     2. Elkezd egy Sulph C 30 kúrát, párhuzamosan a sajátvér kúrával. (Sulph kúra = egy adag hetente egyszer), a sajátvért pedig a hét közben háromnaponta, és az allopátiás gyógyszer egyre csökkentett adagban.

A homeopátiában nem helyes két dolgot egyszerre csinálni: egy homeopátiás szert elkezdeni, és közben az allopátiás gyógyszert egy csapásra elhagyni, mert vagy nem lehet tudni, mi okozta a tünetek rosszabbodását, vagy azt, hogy mi mulasztotta el, azaz, hogy a homeopátiás szer hat-e vagy sem.

Dr. Élthes Eszter – 2013. január 8.:
     Többen panaszolták, hogy allergiájuk a sajátvér-kúra elején – a C 7 és C 9-es potencia szedése alatt, után – javult, majd a magasabb potenciánál újra rosszabbodott. És olyan leveleket is kaptam, ahol a kedves olvasók arról számoltak be, hogy 2011-ben az első kezelésre elmúlt a szénanáthájuk, de 2012-re, ha enyhébb formában is, de visszajött, mire ők újra megcsinálták az egész kúrát, ami azonban már nem hatott.

Könyvem 23. oldalán alul, vastag betűkkel szedve hívom fel a figyelmet arra a szabályra – ez egyébként a homeopátia egyik legfontosabb szabálya –, hogy a kúrát, azaz minden homeopátiás gyógyszer szedését, azonnal abba kell hagyni, ha a tünetek elmúltak, de legalábbis jelentősen csökkentek. Ezután a 24. oldalon Peter Chappell-től idézek erre vonatkozóan: „Az emberek gyakran nem tudnak igazán hinni abban, hogy a gyógyulás megkezdődött, és még az első biztos jel után sem akarnak leállni a szer szedésével. [Pedig] a gyógyulási folyamatot a továbbiakban a saját lendülete viszi tovább. Olyan ez, mint a hegyről legördülő kő; ha egyszer már elindult, nincs értelme rugdosni, hogy gyorsabban guruljon.”

Az allopátiás gyógyszerekhez szokott emberiség nehezen fogja fel e szabály a lényegét, ami abból áll, hogy mindenfajta javulás esetén – még egy kúránál is – az adagolást legalább ritkítani kell! Különösen akkor, ha a javulás a közérzetben érzékelhető leginkább, bár a helyi tünetek még megvannak.
     Ugyanakkor akadnak szerencsére olyanok is, akiknek elsőre sikerül a homeopátiának ezt a szokatlan utasítását megérteni és betartani. Kaptam ugyanis olyan levelet is, melyben a kedves olvasó gondosan ügyelt erre a szabályra, még az én tanácsom ellenére is!

Levélváltásunknak az adagolásra vonatkozó részei nagyon tanulságosak:

Kérdés – 2012. augusztus 28.: „Az interneten böngészve ismertem meg a sajátvér gyógyszert. Elkészítettem, a mai nap volt a második a 9-es potenciából. Minden működik, kivéve az orrfolyás, éjszakai orrdugulás. Kérdezem, módosítsam az adagolást?”

Válasz: „Így messziről nemigen tudom megítélni, hogy a javulás mekkora mértékű volt. De ha jelentős, akkor a Maga helyében talán egyelőre nem is változtatnék semmit, hanem várnék egy kicsit.”

Kérdés – 2012. szeptember 17.: „Próbáltam megfogadni a tanácsát, semmit nem változtattam, tovább ettem a 9-est, napi négy cseppet. Egyre jobban lettem, a szünnap után vasárnap nem kezdtem el a következőt (C 12-öt), azóta sem veszem. Nem vagyok tünetmentes, de majdnem. 15 éve nem éreztem azt, amit a mostani már langyosabb őszi napokon a kertünkben, köszönöm. Nem akarnék telhetetlen lenni, csak kérdezem, tudok-e most valamit tenni valamelyik fiolámmal annak érdekében, hogy teljesen tünetmentes legyek?”

Válasz: „Elkezdheti a C 12-t. Talán az meghozza a még jelentősebb javulást. Csak akkor hagyja abba, ha két-három adag után sem lesz jobb, illetve azonnal, ha rosszabb lesz.”

Kérdés – 2012. szeptember 20.: „Próbáltam szigorúan az alapelveket és a tanácsait betartani. ("Így messziről nemigen tudom megítélni, hogy a javulás mekkora mértékű volt. De ha jelentős, akkor a Maga helyében talán egyelőre nem is változtatnék semmit, hanem várnék egy kicsit.") Szóval semmit sem változtattam, csak a 9-est ettem és javultam a leírtak szerint. Úgy gondolom picit türelmetlen voltam a kérdésemmel, de inkább nem próbálkoznék a 12-essel, mert "félek" attól, hogy rosszabb lesz.”
– Itt egyelőre megszakadt a levelezésünk, majd három hónap múlva újabb e-mailt kaptam tőle:
„Szeptember végére teljesen tünetmentes lettem, anélkül, hogy a C 12-est bevettem volna.”

A levonható tanulság az első kúrát illetően az, hogy az adagolást mindenfajta javulás esetén ritkítani kell! Ha a közérzet továbbra is jó, meg kell maradni a ritkább adagolás mellett. Ha a közérzet és a tünetek is rosszabbodnak ettől a ritkább adagolástól, akkor vissza kell térni a sűrűbb adagolásra és/vagy magasabb (vagy mélyebb) potenciára, kinek-kinek individuális érzékenysége szerint!
     Ha azonban a javulás jelentős, a kúrát félbe kell szakítani és türelmesen várni kell, és ha a javulás lassan, de biztosan folytatódik, akkor nem is kell többet beszedni. Csak ha a javulás valóban megakadt, kell a folyamatot egyetlen adaggal újra mozgásba lendíteni (Chappell fentebb leírt példája értelmében).

Olyankor, ha az első évi tünetmentesség után, a következő évben (vagy később) újra megjelennek a tünetek, minden esetben elsőként az alacsony potencia egyetlen adagjával kell megpróbálni beindítani a gyógyulást (Imhäuser doktornőnél ez volt az általános), vagy ha ezzel nem sikerül, akkor egyhetente egy adaggal. És ha ez sem használ, akkor mindenképpen el kell végezni az alkati kezelést.
     Akinek erre valamilyen okból nincs módja, és az, aki ezt a szabályt nem tartotta be (a jelentkező javulás ellenére tovább folytatta, sőt végig csinálta az egész kúrát, illetve aki az első évi sikeres kúra után a második évben újra beteg lett, és megint végigcsinálta az egész kúrát, de az ekkor már nem hatott), egy idő után újra megpróbálkozhat a sajátvér-kezeléssel, de csak azután, hogy előzőleg semlegesítetta az előző szereket. Ezt a leghelyesebb egy Sulphur C 30, Calcium carbonicum C 30 és Thuja C 30 kúrával elvégezni, oly módon, ahogy pár kérdéssel lejjebb, a salaktalanításnál írtam (minden szerből három napon át egy adagot, aztán hetente egy adagot három héten át, aztán egy hét szünet és a következő szerrel ugyanígy).

A homeopátia alapszabálya, amit minden komoly szakkönyv unos-untalan ismétel: A homeopátiában a kevés a legtöbb, a sok mindent elronthat!

Dr. Élthes Eszter:
     Mostanában egyre több olyan levelet kapok, melyben olyan kérdéseket tesznek fel nekem, melyekre a válaszok megtalálhatók a könyvemben. Ilyenek például az adagolással, a potenciával, az alkati kezeléssel, az LM potenciával kapcsolatos kérdések.
     És sokszor kérik, hogy ajánljak könyveket. Nos, könyveket mind a könyvemben, mint itt a honlapon ajánlok. Lásd a MENŰ-ben a KÖNYV- ÉS HONLAPAJÁNLÓ oldalt.
     Könyvemnek ugyan „A szénanátha gyógyítása” a címe, de valójában a 26. oldaltól általánosságban a homeopátiáról szól, tehát nem csak a szénanáthában szenvedőknek segít. A könyv elvileg minden könyvesboltban, tehát az Alexandra, Libri és Líra által kiszolgált boltban kapható, csak kérni kell. És egészen biztosan kapható a Lajos utcai gyógyszertárban.

Kérdés: A tegnapi nappal megkaptam a könyvét, amelyet már el is olvastam. Azt szeretném megkérdezni, hogyha a férjem parlagfű allergiás, akkor mikor kell elkezdeni a könyvben leírtakat. A téli hónapokról már lecsúsztunk, a kérdésem az lenne, hogy elkezdhetjük most is a leírás szerint, vagy várjuk meg, amíg megjelennek az allergiás tünetek.

Válasz: A kérdés az, hogy részesült-e a kedves férje már valamilyen homeopatikus kezelésben, és ha igen, miben? Ha nem, akkor a következő a javaslatom:
     Vegyen be Sulphur C (vagy D vagy CH – ezeknek mind ugyanaz a hatásuk) 30-ból háromnaponta egy adagot, négyszer, ezzel eltelik kb. 2 hét. Utána ugyanígy Nux vomica C 30-ból, ez már négy hét. És ezután Thuja C 30-ból – ez már hat hét. Utána várjon. Ez az ú. n. salaktalanítás, és arra jó, hogy az előző allopatikus szerek káros mellékhatásait kiküszöbölje, másfelől felkészítse a szervezetet a sajátvér terápia jobb „befogadására”.
     (Mindehhez még hozzáteszem, amit a Coulter asszony írt a Sulphur-portréjában, hogy egy-egy adag Sulphurt (pl. C 30-as potenciában) olykor-olykor maga a terápia alatt is be lehet venni, ha valaki úgy érzi, hogy nem hat eléggé, vagy a kezdeti hatás csökkenőben van.)

Ha e salaktalanítás ellenére a parlagfű megjelenésekor mégis előjönnek a tünetek, akkor végig kell csinálni a sajátvér terápiát az akut esetre előírt adagolásban.

Ezen felül felhívom a figyelmet egy fontos dologra, amiről eddig nem írtam. Minden új homeopátiás szer bevétele előtt fel kell írni az éppen aktuális tüneteket, panaszokat, legyenek azok bármilyen banális tünetek. A kezelés közben ugyanígy minden változást fel kell írni. (Lehet, hogy régebbi tünetek előjönnek egy rövid időre, vagy valamilyen váladékozás lép fel: ezek nagyon jó jelek, de ha nincsenek, az sem nagy baj.) – És a kezdeti, illetve a kezelés közben lejegyezett tüneteket időről-időre össze kell hasonlítani.
     Erre azért – is – van szükség, mert az ember hajlamos arra, hogyha egy fajdalma, panasza elmúlik, arról meg is feledkezik.

Kérdés: Nekem is visszajött az allergiám április elején, elkezdtem újra a kúrát, de nem segített, így ahogy tavaly, most megint a C3-as üveghez folyamodtam. Attól jobb lett és szedtem immunerősítőnek grapfruitmag olajat is. Nekem valahogy a C3 segít, nem tudom miért, de az a lényeg, hogy jobb lesz tőle. Mire végigcsináltam a 6 napot, el is múlt. Remélem augusztusban nem tér vissza. Érdekes ez a vércsepp terápia, valószínű mindenkinél máshogy hat, de érdemes próbálkozni vele.

Válasz: Nagyon örülök ennek a levélnek. Ugyanis arról tanúskodik, hogy nem vagyunk egyformák, mindenki más, és ezért másképp is reagál. Az egyik embernél a magasabb, a másiknál az alacsonyabb potencia, az egyiknél a sűrűbb, a másiknál a ritkább alkalmazás segít. A lényeg tehát az, hogy mindenkinek saját magának kell kitapasztalnia saját magát. Ehhez bizalom, kitartás és bátorság kell. Mint mindenhez az életben.

Kérdés: Tavaly nagyon örültem, hogy egy kezelés után elmúlt a szénanáthám, az Önök leírását követően. Most azonban újra folyik az orrom és tüsszögök. A könyvből nem derült ki számomra, hogy most melyik üveggel folytassam ismét a kúrát.

Válasz: A németországi tapasztalatok azt mutatták, hogy abban az esetben, ha a sajátvér terápia már az első kúra után sikerrel jár, azaz elmulasztja az allergiás tüneteket, ez a hatás évekig is eltarthat. Ez azonban sajnos nem mindig áll fenn. Egyfelől azért, mert környezetünk egyre szennyezettebb, másfelől, mert egyre több káros anyag kerül a szervezetünkbe a rengeteg adalékanyag miatt.

A könyv 24. oldalán ezt írom: „Ha egy – esetleg évekig tartó – tünetmentesség után a szénanátha újból teljes erőből ütné fel a fejét, akkor az akut esetre érvényes kezelést rögtön az akut stádiumban kell újra elvégezni.”

Ha tehát, mint a levélírónál, az első sikeres kúra után a következő évben teljes erejével újra jelentkeznek a tünetek, a kúrát meg kell ismételni. Aki az üvegcséket megfelelő módon tárolta, azaz biztos benne, hogy azok nem lettek se sugárzásnak, se más káros hatásnak kitéve, az ehhez a régi sajátvér gyógyszerét használhatja fel. Akár úgy, hogy minden potenciából van még elég az üvegben, akár úgy, hogy az előző, de korábban nem használt potenciából elkészíti a C 7-es, C 9-es és C 12-es potenciát. De nem szabad elfelejteni, hogy a használat előtt jól fel kell rázni a tavalyi üvegeket.
     Ha csak a C 1-es potencia maradt meg, akkor abból lehet elkészíteni megint az összes többi potenciát.

Aki nem biztos abban, hogy az üvegcsék megfelelő módon lettek tárolva (vagy aki eldobta a régi üvegeket), annak azt ajánlom, hogy újra készítse el a sajátvér gyógyszerét, azaz a könyvben leírt módon az elejétől, azaz a vérvételtől kezdve, állítsa elő a szerét.

Figyelem: a régi üvegeket csak sterilizálás után lehet újra használni, ezt otthon nemigen lehet elvégezni, úgy hogy, ha szükség van rá, új üvegeket kell vásárolni!

A könyv (a 68. oldaltól) is foglalkozik a krónikus betegségek kezelésével, az úgynevezett alkati kezeléssel. Mivel a szénanátha a krónikus betegségek körébe tartozik, végleges meggyógyításához hozzátartozik az alkati kezelés, melyet a tünetmentes hónapokban érdemes elvégezni.
     Erről a témáról a könyvben nem eshetett elegendő szó, de itt a honlapon egyre több ( és a jövőben még több) cikk foglalkozik ezzel a problémakörrel.

Kérdés: A múlt héten vettem meg az Önök csodálatos könyvét és azonnal hozzáláttam a gyógyszerem elkészítéséhez. Ezzel kapcsolatban lenne a kérdésem. A 25. oldalon, a megelőző adagolásnál számomra nem érthető, hogy jön ki a 18 hét. A könyvben az áll, hogy heti egyszer, 3-4 csepp, 6 héten keresztül, ugyanazon potenciálból, kezdve a C7 potenciállal, amíg el nem jutunk a C12-hez. A C7-től a C12-ig hat üvegcse van, és mindegyiket 6 hétig kell szedni. Az összesen 36 hét. Szeretném megkérdezni, hogy nem elnyomtatás-e, és ha igen hol az elírás.

És alig pár nappal később egy újabb levélben ugyanez a kérdés ismétlődött:
     Nagy örömmel vettem kezembe a könyvüket (A szénanátha gyógyítása). Elolvastam, el is készítettem a saját-vér gyógyszert. Mivel az allergiám csak augusztusban szokott elő jönni, így gondoltam elkezdem a megelőzést. A gondom csak az, hogy az adagolás nem teljesen világos. A megelőz kezezésnél heti egyszer kell bevenni 6 héten át ugyanabból a potenciából kezdve a C7-es üveggel és a C12 -ig folytatni. Az én számításom szerint ez 6x6=36 hétig tart. Ez így világos is, de a könyvben 3x6 azaz 18 hetet említenek. Lehet, hogy én értettem valamit félre? Kérem, segítsenek e kérdés tisztázásában.

Válasz: Én hibáztam. A 25. oldalon, a „Megelőző kezelés (tünetmentes időszakokban)” című pontnál elmulasztottam ismét felhívni a figyelmet arra, hogy a sajátvér kezelésnél – csakúgy, mint a homeopátiában általában – nem minden potencia „játszik”. Például a C 30 után csak a C 200, majd a C 1000 (aztán C 10.000) potenciák használatosak, de az alacsonyabb potenciáknál is a C 6 (illetve a Boiron készítményeknél és a sajátvér-szernél a C5) után csak meghatározott potenciákat alkalmaznak Hahnemann és követőienek azon tapasztalatára támaszkodva, hogy a homeopátiás szerek közül bizonyos potenciák különösen hatásosak. Természetesen a gyógyszergyárak minden potenciát elkészítenek, vagyis egyesével jutnak el a magasabb potenciákig, melyeket a patikákban vásárolni lehet, de a közbenső potenciákat nem árusítják, mert nem szokás őket használni.

Visszatérve tehát az adott kérdésre: a megelőző kezelésnél is csak azokat a potenciákat kell bevenni, melyeket az akut stádiumban (ahogy ez a 22. és 23. oldalon áll), vagyis csak a C 7, C 9 és C12-es potenciákat. Így jön ki a 25. oldalon a 18-as szám (3x6).

Dr. Élthes Eszter:
     Amikor valakiről ismerősei megtudják, hogy homeopátiával foglalkozik, pláne, ha látják – mint esetemben is –, hogy ez a valaki családtagjait nagy sikerrel kezeli homeopatikus gyógyszerekkel, akkor előbb vagy utóbb megkérik, hogy évek óta meglevő panaszukra, immunrendszerük gyengeségére vagy valami hasonló krónikus panaszukra adjon valamilyen gyorsan ható szert. Kérésükhöz mindjárt azt is hozzáteszik, hogy más tüneteikre már évek, sőt, évtizedek óta tucatnyi allopátiás (azaz a hivatalos orvosok által felírt) orvosságot szednek, és ezt természetesen a jövőben is folytatni fogják. E-mailben is rendszeresen kapok hasonló kéréseket, leletekkel, diagnózisokkal, már szedett gyógyszerek, eddig alkalmazott gyógymódok felsorolásával.

Sajnos, becsületesen csak egyetlen választ lehet e kérdésekre adni: A homeopátia nem varázsszer, amit hipp-hopp elő lehet rángatni, mint az egyik kezelési módot a sok közül. A homeopátiás gyógymód egyfajta életfilozófia gyakorlati alkalmazása. A homeopátiának elvei, szabályai, előfeltételei vannak. És ha valaki e szabályokkal szemben alkalmazza, akkor ritka az az eset, melyekben hatni fog.
     E ritka esetek közé tartozik például az utazási betegség, a sokk, az ijedtség, a különféle sebesülések, az ételmérgezés, a túl sok étel vagy ital fogyasztása stb. – melyek mind egyszeri, akut problémák, ahol a homeopátia azon személyeknél is hatni tud, akik egyébként napi 10-14 allopátiás gyógyszert szednek, és akik tucatnyi operáción, ilyen vagy olyan beavatkozáson estek már át.

Az ezeknél komplikáltabb, nem egyszeri tüneteknél a homeopátia nem fog segíteni, ha a páciens nem változtatja meg felfogását a gyógyítás elvével, mikéntjével kapcsolatban. (Természetesen, ha valakit tudta nélkül kezelnek homeopátiával, vagy úgy, hogy elveszik tőle a fölösleges allopátiás gyógyszereit, és homeopátiás szerekkel helyettesítik, vagy úgy, hogy nincs mit elvenni tőle, például a gyermekeknél, időseknél, akiket hozzátartozóik ápolnak, kezelnek, akkor a páciensnek nem kell ismernie a homeopátiát, elég, ha a kezelője tudja, mit miért csinál. Magyarul: a homeopátia sikeressége nem a páciens „hitétől”, hanem a kezelő a tudatos felírásától függ.)

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogyha valaki homeopátiával akarja magát gyógyíttatni, akkor legalább a homeopátia alapjaival tisztában kell lennie, és azzal is, hogy a homeopátia nagyon sok mindenben ellene mond a hivatalos orvoslás elveinek. És azt is tudnia kell, hogyha tucatnyi orvosságot szed, akkor a homeopátia nem segíthet. Illetve csak úgy, ha a kezelést azzal kezdi, hogy orvosságait fokozatosan a minimumra csökkenti. Aki erre nem hajlandó, annak időpocsékolás a homeopátiával kísérleteznie.

Dr. Élthes Eszter:
     A 2011-es év „szénanátha-szezonjának” és „A SZÉNANÁTHA GYÓGYÍTÁSA” című könyv első pár hónapjának mérlegeként álljon itt a következő olvasói levél:

„23-éve költöztünk szőnyegpadlós öröklakásba. Itt lettem állandó orrfolyós és tüsszögős, már az elviselhetetlenségig. A Klubrádióban hallgattam az Ön műsorát, a könyvet megvettem, a leírtak alapján cselekedtem, a kellemetlen tünetek eltűntek. Jött a parlagfűszezon és én továbbra is tünetmentes, boldog ember vagyok.
     Hálás köszönet Önnek és munkatársainak! (Már Kun Zsuzsának is megköszöntem, hogy meghívta Önt a műsorába és felhívta figyelmünket erre a nagyszerű olcsó lehetőségre.)
     Ha tudná, hogy mennyibe került már évek óta a sok papír-zsebkendő. Szerintem egy papírgyár készletét vásároltam meg ennyi év alatt, nem beszélve a drága 10 db-os gyógyszerekről.”

Köszönöm a leveleket, a kérdéseket és a beszámolókat. Nagyon, nagyon jó érzés megtudni, hogy érdemes volt a könyvet megírni és kiadni. Hogy érdemes a honlapot készíteni, a homeopátiáról írni, ezt a csodálatos gyógymódot terjeszteni. A honlapot a továbbiakban is bővítem, a megkezdett témákat folytatom.

(A Galéria oldalon hallható a levélben említett rádió-riport egy részlete.)

Kérdés: Valójában nem kérdezni akarok, hanem csak közölni a saját tapasztalataimat.
     Korábban próbálkoztam akupunktúrával, illetve a klasszikus szénanátha elleni homeopátiás szerekkel, de az allergiámmal egyik sem bírt. A sajátvér terápiával elért idei eredmények minden eddig kipróbált egyéb terápiát felülmúltak. Csak a csúcs szezonban voltak gondjaim, amikor magasszintű pollenriasztás volt az egész országban. Most már jól vagyok, azt az egy-két tüsszentést pedig igazán ki lehet bírni.
     Korábban szedtem gyógyszereket is, de azoktól rossz volt a közérzetem, álmosodtam, illetve tudatilag sem volt jó érzés.
     Szóval nagyon bízom a módszerben, de azért még tartok a jövő augusztustól egy kicsit.

Válasz: Nagyon köszönöm a beszámolót, a visszajelzést, amire a jövő érdekében valójában mindig szükség van. Ahogy az előző kérdés válaszában írtam, az alkati kezelés, és/vagy a könyvben leírt megelőző sajátvér kúra a megoldás a jövőre nézve.

Kérdés: Az idén kipróbáltam az Ön által leírt sajátvér terápiát. Köszönöm önnek, hogy ezt megosztotta a nyilvánossággal, mert az én életem sokkal könnyebb lett. A tavaszi - kora nyári allergiámat másfél hét alatt „elfújta” ez a módszer. Sajnos a parlagfű szezonban megszenvedtem augusztus utolsó heteit, noha elmentem C15-ig. Persze még így is sokkal jobb volt, mint az előző években, de azért még volt egy-két nehéz napom.
     Azt szeretném kérdezni, hogy amennyiben még a könyvben leírt C15 sem segít, akkor még tovább lehet hígítani és ezzel még erősebb lesz a pozitív hatás? Vagy itt meg kell állni és valamilyen más módon kell a további gyógyulást elősegíteni? Hogyan készüljek fel jövőre a parlagfű szezonra?

Válasz: A homeopátia a legjobb gyógymód, de van sajnos egy hibája: mindenki másképp reagál, ezért kevés az abszolút szabály. Ahogy lentebb már többször szó volt róla, mindenkinek meg kell keresnie a saját számára legmegfelelőbb adagolást.
     Az Ön esetében, én először az alacsonyabb potenciákkal próbálkoznék. Ha elment a 15-ig, akkor meg kell lennie a C5-ös, C7-es potenciájú üvegcsének is. Én két napig szednék újra C7-et, aztán pár napig C5-öt, és ha úgy érzi, javul, de nem eléggé, akkor a C3-ig is lemennék. Ha viszont az az érzése, hogy ez a „lefele” menés nem segít, akkor megpróbálhatja a C18-t is.
     És megpróbálkozhat a homeopatikus akut szerekkel szénanátha ellen. Ezeket kinek-kinek az individuális tünetei alapján a számtalan homeopatikus könyv egyikéből mindenki kikeresheti magának.

Ami a jövőt illeti: a legeslegjobb lenne, ha – ahogy elmúlik a szénanátha szezon – átesik egy ú. n. homeopatikus alkati kezelésen. (ezzel kapcsolatban lásd a honlap „Alkati kezelés – Alkati szerek” című folyamatosan felkerülő cikkét.) Ezt nagyon-nagyon tudom ajánlani. Ha mégsem teszi meg, akkor a tünetmentes téli hónapokban végig kell csinálni azt a kúrát, amit a könyvben a megelőzésnél írtam. Ha az első kúrára ilyen jól reagált, akkor megvan minden remény, hogy a téli megelőző kezeléssel jövőre a parlagfű szezon is kevésbé fogja megterhelni.

Kérdés: Idén különösen nagy a parlagfű pollen koncentrátuma, és sokkal agresszívabb, mint máskor a nagy meleg miatt. Még azoknál is erősebbek a tünetek, akiknél eddig gyengék voltak. Hogyan lehet a sajátvér gyógyszer hatását növelni?

Válasz: Először azzal, hogy az elkészítéskor nem csak 10-szer, hanem sokkal többször ütögetjük az üvegcsét, egészen 100-ig fel lehet menni (kérjünk másoktól segítséget az ütögetéshez). Másodszor azzal, és ez nagyon fontos, hogy nem csak az elkészítésnél, de a bevételek előtt is felrázzuk, vagy ütögetjük az üveget. Harmadszor úgy, hogy egy nap kétszer is bevesszük a szerünket.

Kérdés: A 12-es potencia után megcsináltam a C15-ös potenciát is, és azzal folytattam a kúrát, de a tüneteim nem jobbak, hanem rosszabbak lettek. Ezután újra elkezdtem a C7-es potenciával, és ismét jelentősen javultak a tüneteim. Hogyan haladjak tovább?

Válasz: Itt kell ismételten felhívnom a figyelmet arra, hogy a homeopátia individuális gyógymód. Ahogy minden páciensnek ugyanannál a betegségnél sokszor más és más gyógyszer segít, ugyanúgy az adagolás is nagyon eltérő lehet. Van, aki érzékenyen reagál, van, aki nehezen. Van, akinek a magasabb potencia hozza meg a várt eredményt, van, akinél az alacsonyabb. Van, akinél a ritkább bevétel és van, akinél a gyakoribb. Azért olyan nagyszerű tudomány a homeopátia, mert ráneveli az embert arra, hogy megfigyelje, megismerje magát.
     Ezért mindenkinek ki kell kísérleteznie, hogy nála mi használ a legjobban. A legfontosabb, hogy mindig változtassunk egy kicsit az ingeren, azaz a potencián (erről lásd a honlap LM potenciák című cikkét).
     Aki úgy veszi észre, hogy az egyik potenciánál tünetei erősödnek, ahelyett, hogy csökkennének, az térjen át egy másik potenciára.

Tehát, hogy a kérdésnél maradjak, ha a magasabb rosszabb hatású, mint az előző, akkor úgy váltson potenciát, hogy nem emeli, hanem éppen megfordítva, csökkenti. Tehát például a C9 után nem a C12-t veszi be, hanem a C8-t, vagy C7-et, vagy akár a C5-t. És ugyanez lehet fordítva is.

A fontos, hogy merjünk újítani, a saját reakciónk fontosabbak, mint a sémák. Persze arra vigyázni kell, hogy az alapszabályokat betartsuk. Erre a könyvben külön is kitértem. Ott leírtam, melyek a legfontosabb szabályok, amelyeket mindenképpen be kell tartani, és melyek azok, melyeken változtathatunk.

Kérdés: Pontosan hogyan kell a cseppeket bevenni? Eddig csak homeopátiás golyókat szedtem, és nem tudom elképzelni, hogy sikerüljön belecseppenteni az embernek a saját szájába, a nyelve alá a 3-4 cseppet. Vagy kiöltjük a nyelvünket?

Válasz: A honlapon (www.szenanatha-hp.fw.hu) található egy videó, melyen látszik, hogyan kell bevenni a sajátvér gyógyszert: a legegyszerűbb a tenyérbe önteni a cseppeket, és onnan felnyalni.

Kérdés: Terhesség ill. szoptatás alatt is használható a saját vér terápia? Az alkohol miatt is kérdezem.

Válasz: A gyógyszerben levő alkohol mennyiség annyira elenyésző, hogy nyugodtan szedhetik a terhesek is.

Kérdés: Ki kell mosni az üvegeket, mielőtt az alkoholt belecseppentjük? El kell mosni bármelyik eszközt, vagy használhatjuk rögtön azt követően, hogy a patikában megvettük?

Válasz: Az üvegeket a patikákban sterilizálják, azokat kell használni mosás nélkül. Ha valaki otthon tudja sterilizálni őket, akkor azokat is használhatja, de különben nem helyes egyszerűen mosogatni és úgy használni őket.

Kérdés: Hogyan lehet a 2. csepp vért az első üvegcsébe folyatni? Mit csinálunk az első cseppel? Megnéztem a videót és ott annyit láttam, mintha az első csepp is belemenne. A gyakori kérdésekben láttam, hogy le lehet húzni az üveg szélén, ha nem akar csöpögni, de az sem a 2. csepp vér lesz, ha jól gondolom. Kissé tanácstalan vagyok ez ügyben.

Válasz: Elvileg az első cseppet le kell törölni, és a másodikat belecsöpögtetni az üvegbe. De ha valakinek nehezen jön ki még az első csepp is, akkor az vegye az első cseppet. Vannak olyanok, akiknél szinte folyik a vér, és olyanok (és ezek vannak többségben), akiknél még az egy csepp vér is nehezen jön ki. A praxisban sokan a vénából veszik a vért, de az ujjbegyből sokkal kellemesebb és egyszerűbb, és otthon is elvégezhető, ahogy a cukorbetegek is naponta csinálják. A fülcimpából is lehetne vért venni, onnan több jönne ki, dehát azt egyedül nem lehet megcsinálni.

Kérdés: Mennyire lényeges, hogy a MÁSODIK csepp vér kerüljön az üvegbe? Minden előzetes masszírozás ellenére 3 ujjamat szúrtam meg, mire EGY csepp vért sikerült kisajtolnom az ujjamból. Jó ez az első csepp vér is vagy mindenképpen tovább kell próbálkoznom egy MÁSODIK cseppért?

Válasz: Ahogy az előző válaszban írtam, nincs nagy jelentősége, hogy az első vagy a második csepp vért veszi valaki. Ha nehezen jön ki a vér, akkor az első is ugyanolyan jó, mint a második. Ebben a nagy melegben könnyen besűrűsödik a vérünk, ha nem iszunk elég folyadékot, és így még nehezebben folyik.

Kérdés: 20 éve parlagfű-allergiám van. Szívesen kipróbálnám a sajátvér módszert, mivel általában jól reagálok a természetes gyógymódokra. Hogyan tudnám ezt megtenni úgy, hogy ne kelljen otthon „barkácsolnom”?

Válasz: Igen, ez a probléma sajnos nem egyedi. Többen vannak, akik ilyen vagy olyan okból nem szívesen készítik el maguk a gyógyszert. Sajnos, a gyógyszertárak nem hajlandók elkészíteni, mert se engedélyük, se idejük nincs rá. Volt egy magyar homeopata, aki régebben szintén sajátvér gyógyszerrel kezelte a betegeit, de csak addig, amíg egy gyógyszerész ismerőse el nem készítette betegei számára a szert. A német gyakorlat más: ott az orvosok, a gyógyszerészek is hajlandók a szert elkészíteni.
     Az itthoni helyzetet ismerve a következő javaslatom van: aki nem akarja maga elkészíteni a gyógyszerét, az hívja össze közeli vagy távoli rokonait, vagy jóbarátait, különösen nőket, vagy olyanokat, akikről tudja, hogy szintén szénanáthában szenvednek, és készítsék el együtt a szerüket. Az egyik csöpögtet, a másik számolja a cseppeket, egyszóval társaságban biztosan sokkal egyszerűbb és könnyebb, és kevesebb hibával megoldható a szer előállítása.

Kérdés: Tegnap vettem meg a könyvet, és majdnem egy szuszra kiolvastam, olyan érdekes! Az a kérdés merült fel bennem, hogy ha a terápia során nem azonnal alakul ki a jótékony hatás, lehet használni a szokásos allergia gyógyszereket addig párhuzamosan?

Válasz: A gyors válaszom az, hogy türelemmel végig kellene csinálni az egész kúrát, ha kell, akár felmenni egészen C15-ig, és a kúra alatt nem kéne – a szénanátha ellen – más gyógyszert beszedni. A „lassú” válaszom az, hogy ezt mindenkinek magának kell eldöntenie. Ő tudja, hogy mennyire komolyak a panaszai, illetve mennyire szenved tőlük, és ez mennyi türelmet biztosít a számára. Mennyire fél a mellékhatásoktól, a szokásos gyógyszerek későbbi utóhatásaitól? Stb. stb. – De azt tudni kell, hogy a tapasztalat azt mutatja, hogy annál jobban hat a sajátvér terápia, minél kevesebb hagyományos gyógyszerrel próbálkozott előtte valaki. Úgyhogy jó lenne, ha nem szedné a szokásos allergia-gyógyszereket, akkor sem, ha nem azonnal hat a sajátvér kúra.

Kérdés: 7 éves kislányom poratka és asztma problémája milyen módon lenne kezelhető sajátvér terápiával? Sajnos eddig igazán semmilyen gyógyszer nem csillapította a tüsszögéssel, orrfolyással, sípoló légzéssel járó tüneteket, ezért miden megoldás érdekelne, ami nem jár mellékhatással és nem veszélyezteti az életét.

Válasz: Asztma is kezelhető a potenciált sajátvérrel, mind az akut rohamok, mind a rohamok közben. A vért lehetőleg egy asztmaroham közben kell levenni. A kezelést több hónapon keresztül kell folytatni.
     Adagolás: C7 hetente ugyanazon a napon egy adag, azaz 3-5 csepp, négy hétig. Utána ugyanígy a C9-cel, C12-vel, sőt C15-tel és C18-cal is. Tehát a könyvben leírt 12 üveg helyett lehet, hogy 18 üvegre lesz szükség. Viszont ha bármikor közben jelentősen javulna az állapota, akkor szünetelni lehet a kezelést.
     Ezen kívül jó lenne, ha kislánya átesne egy alapos alkati kezelésen. Vidéken is vannak homeopata orvosok, a Magyar Homeopata Orvosi Egyesület honlapján (www.homeopata.hu) megtudhatja, hogy az Önök közelében van-e ilyen homeopata orvos.

Kérdés: Reggelente mindig nagyon sietek, azt is mondhatnám, hogy stresszes vagyok. Nem vehetem be a szert inkább este?

Válasz: De igen. Sokkal fontosabb, hogy krónikus bajainknál a homeopatikus gyógyszerünket viszonylag nyugodt időben vegyük be, mint az, hogy vakon kövessünk valamilyen utasítást vagy akár jónak szánt tanácsot. De a legfontosabb, hogy akkor vegyük be, amikor – megfigyelésünk szerint – számunkra a legkedvezőbb. Ha ez egyéb szabályokat betartjuk – vagyis előtte, utána nem eszünk, iszunk vízen kívül semmit stb. – akkor a beszedés időpontját mindig magunk határozhatjuk meg. Arra kell tehát csak figyelnünk, hogy kikísérletezzük nekünk mi a legjobb.

Kérdés: Első nap, amikor elkészítettem és bevettem a cseppeket, fél óra múlva kidugult az orrom és végre kaptam rajta levegőt. Ez nagyon meglepett, mert általában nem szokott kidugulni az orrom, és ez nagyon kellemetlen tud lenni a szénanáthás időszakban. Sajnos pár óra múlva újra bedugult, és alig tudtam megállni, hogy ne vegyem be újra a cseppeket, de megálltam, mert szeretném végígcsinálni a kúrát, ahogy a könyvben le van írva. Másnap ismét bevettem, az orrom rögtön kidugult, és ez tovább is tartott, mint előző nap, aztán az orrfolyásom is abbamaradt. Harmadik nap is így reagáltam. Most az 5. napnál tartok, és minden nappal egyre jobban leszek. Nagyon örülök, hogy rátaláltam a könyvre és erre a terápiára. Bízom benne, hogy teljes lesz a gyógyulásom, hiszen már ez az első 5 nap is nagyon sokat segített!

Válasz: Először is köszönöm kedves sorait. – A könyvben csak egyfajta adagolási módszert írtam le, mert különben csak kavarodást okoztam volna. De azt tudni kell, hogy a homeopátiában nagyon kevés szabály igazán „vasszabály”, azaz olyan, amit mindenképpen be kell tartani. Minden egyéb, és az adagolás ezek közé tartozik, egyénre szabott. A könyvek és a homeopaták azért adnak meg egy bizonyos adagolást, mert kezdetben mindenkinek az egyik legnagyobb problémát az adagolás okozza: mikor, mennyit, milyen potenciában kell szedni, és nem akarnak senkit összezavarni.
     Idővel viszont meg kell annyira ismernünk – meg kell figyelnünk – önmagunkat, hogy megtudjuk, mi hogyan reagálunk, nekünk mi a legjobb. És akkor tudunk választani az ajánlott lehetőségekből.
     Ennyi bevezető után a válasz a levelére:
     1. Az a tény, hogy rögtön az első adagra javult az állapota, nagy reményeket ad a jövőre nézve, azaz, hogy a kúra végére teljesen tünetmentes lesz. Ha ez már korábban bekövetkezne, akkor korábban kell abba hagynia a szedést. Vagy kihagyhat pár napot, és akkor folytatja, ha a tünetek újra jelentkeznek.
     2. Van olyan adagolási javaslat a sajátvér terápiánál, hogy minden második nap kétszer vesszük be a három cseppet, azaz reggel és este is. Ezt azért nem írtam a könyvben, mert a homeopátiában soha nem a kevés, hanem mindig a sok szedés okozhat problémát. Tehát a kúra elején, ha van kedvező hatás, de ez túl rövid ideig tart, pár napig meg lehet próbálni a napi kétszeri adagot.
     A homeopátiának éppen az az egyik nagy előnye, hogy próbálkozásra, sőt bizonyos fokig kísérletezésre ad lehetőséget. Bátorságra, kezdeményezésre serkent. És ez annyira nagyszerű.

Kérdés: Akárhogy igyekszem, nem sikerül a vért belecseppenteni az üvegbe. Mi a megoldás?

Válasz: Ez valóban olyan kérdés, melyre már régen adós vagyok a válasszal, hiszen sok esetben fennáll ez a probléma. A megoldás nagyon egyszerű: ha vérünk ugyan elegendő mennyiségben kibuggyan, de nem akar lecseppenni, akkor ujjbegyünket húzzuk el az üveg szélén, így a vér egyszerűen belefolyik az üvegbe. Ahogy a könyvben írtam a fontos és kevésbé fontos szabályok megkülönböztetésénél, az, hogy egy vagy két csepp vér folyik be az üvegbe, nem játszik nagyon fontos szerepet (de persze ennél többet ne folyassunk az üvegbe).

Kérdés: A laboratóriumi vizsgálat vizeletemben bakteriális fertőzést mutatott ki. Arra gondoltam, hogy vizeletemből a sajátvér gyógyszer elkészítésének szabályai alapján készíthetnék szert, mit szól ehhez?

Válasz: Valóban van olyan irányzat, mely minden betegségből, illetve annak minden kórokozójából ú. n. nozódát készít, és ezzel kezel. A klasszikus (tiszta) homeopátia ezt nem ismeri, már csak azért sem, mert a legtöbb bajra megvan a jól bevált gyógyszere. Imhäuser doktornő is kipróbálta a vizeletképző szervek megbetegedése esetén a sajátvizelet kezelést, de úgy nyilatkozott róla, hogy semmilyen eredményt nem ért el vele.
     A vérrel való kezelés egészen más, mint a vizelettel. A vér maga az „élet”, tele van „életet adó anyaggal”, míg a vizelet „végtermék”, azokat az anyagokat tartalmazza, melyre a szervezetnek nincsen szüksége. A vese méregtelenít is egyben, tehát a vizeletben olyan anyagok is vannak, melyek kifejezetten károsak. Ebből tehát nem logikus, sőt, értelmetlen homeopatikus szert készíteni.
     A szénanátha olyan betegség, melynek tünetei csaknem mindenkinél ugyanazok, ezért nehéz rá egyedi homeopatikus szert találni. Ez az oka annak, hogy a szénanáthát homeopatikusan nehéz a hagyományos módon kezelni, hiszen nincsenek egyedi, szokatlan tünetei, melyek alapján a szereket ki kellene választani. Ezért használnak a szénanátha gyógyítására a leggyakrabban ú. n. komplex szereket, melyekben nem csak egy, hanem több homeopatikus gyógyszer található. Ez szintén nem a klasszikus (helyes) homeopatikus eljárás, de ebben az esetben nem a tudatlanság, hanem a kényszer visz rá erre a megoldásra.
     A sajátvér gyógyszer elkészítése azonban megfelel a klasszikus homeopátia szabályainak, és jobban, biztosabban, és ami a legfontosabb, tartósabban hat, mint a komplex szerek, melyek csak a tüneteket csökkentik.
     Visszatérve az eredeti kérdésre: a vizeletképző szervek megbetegedésére számtalan kiváló homeopatikus gyógyszer áll rendelkezésre, tehát a vizeletből készített szernek emiatt sincs semmi értelme.

Kérdés: Mikor kezdjem el a kezelést? A könyvet most vásároltam meg, tehát a téli megelőző kezelésről lemaradtam. Az allergiám csak a parlagfű virágzáskor jelentkezik, most, tavaszkor és nyár elején még tünetmentes vagyok.

Válasz: A megelőző kezelést csak télen szabad elvégezni, amikor nem virágzik semmi, tehát nem keletkezhet allergia. Ha a téli kezelés már nem lehetséges, akkor várja meg azt az időt, amikor Önnél egyértelműen elkezdődnek az allergiás tünetek. De azt ne várja meg, amíg teljes erejével kitör Önön az allergia, hanem az első tünetek jelentkezésekor kezdje el a kúrát.

Kérdés: Kipróbáltam az ajánlott kezelést, mert allergiám most tavasszal már megjelent. A kezelés segített is. Csináljak mégis biztonságból jövő télen egy megelőző kezelést is?

Válasz: Nem. A tapasztalat azt mutatja, hogy sok esetben az első kúra után évekre elmúlik a szénanátha. Ezért, ha a kezelés segített, akkor addig nem szabad – még télen sem – megismételni a kúrát, amíg nem jelentkeznek újra zavaró módon a tünetek.

Kérdés: Lehetséges-e nem várt, meglepő, egyéni mellékhatások fellépése? Honnan tudom majd, hogy egy a terápia megkezdése után hirtelen fellépő tünet (hasmenés, izületi fájdalom, fejfájás) nem a saját-vér-terápia mellékhatása? Mit csináljak, ha ez megtörténik? Hagyjam abba a kezelést, vagy folytassam tovább?

Válasz: A homeopátiában meg kell különböztetni az akut és a krónikus betegségeket, azaz, hogy a beteg valamely akut bajára kap homeopatikus gyógyszert, vagy krónikus bajai ellen úgynevezett alkati kezelésben részesül. Mindkét esetben előfordulhat az úgynevezett „első rosszabbodás”, ami az akut esetben azt jelenti, hogy – kizárólag – átmenetileg megerősödhet a kezelendő tünete, az alkati kezelésnél pedig azt, hogy olyan tünetek lépnek fel – szintén csak átmenetileg –, melyek jellemzőek rá, melyek élete során többször, újra és újra felléptek már nála. . Csak az ilyen tünetek eredhetnek a szabályosan bevett homeopatikus gyógyszerektől, mert a homeopatikus gyógyszereknek nincsenek mellékhatásai, éppen ebben áll a homeopátia egyik legnagyszerűbb tulajdonsága!
     Ez az úgynevezett „első rosszabbodás” azonban – még akkor is, ha a beteg nem örül neki – valójában nagyon jó jel, hiszen azt mutatja, hogy a szer dolgozik. Az alkati kezelésnél jelzi, hogy a kapott gyógyszer arra serkenti a szervezetet, hogy a régi bajait újra „feldolgozza”, egészen, ne csak látszólag kúrálja ki. A homeopatikus irodalomban ismertek olyan esetek, amikor valaki az első homeopatikus szerére élete csaknem minden betegségét újra átélte. Az ilyen első rosszabbodás mindig csak átmeneti.
        Ha Önre jellemző, többször átélt tünetek lépnek fel Önnél a sajátvér kezelés folyamán, akkor két-három napig ne vegye be a szert, majd utána nyugodtan folytassa a kezelést, ha lehet eggyel magasabb potenciában – tehát a saját-vér kezelésnél a C7 helyett a C9-cel, vagy a C9 helyett a C12-vel, vagy C12 helyett a C15-tel.

Kérdés: Gyermekem asztmája az évente nyárvégén visszatérő enyhe szénanáthájától független. Elkezdhetem vele azonnal a saját-vér-terápiát?

Válasz: Igen. Imhäuser doktornő a krónikus asztma kezelésére a következőket ajánlja: Többnyire hónapokig – egészen a C18-ig potenciáig – tartó kezelésre van szükség, melyet alkati kezeléssel ajánlatos kiegészíteni. (Ehhez a szóbajöhető leggyakoribb alkati szerek a következők: Ars, Bromum, Calc-carb., China, Chin-ars., Dulcamara, Medorrhinum, Nat-m., Nat-sulf., Psorinum, Sulfur, Thuja – ez a fő szer a gyermekkori asztmánál –, Tub.)
     Ahogy a könyvben írtam, krónikus asztmánál hetente egy adagot kell bevenni, C7-es potenciából elkezdve egészen C18-ig – tehát C7, C9, C12, C15, C18 –, mindegyiket négy héten át.

Kérdés: Tíz napi kezelés után a tüneteim erősen javultak, de nem tűntek el teljesen. Mit csináljak? Folytassam a kezelést? Meddig?

Válasz: Ha egy kúra során a tünetek teljesen, vagy majdnem teljesen megszűntek, akkor a kezelést azonnal abba kell hagyni. Ha erősen, de még nem kielégítő módon javultak, akkor addig kell folytatni, amíg ez az állapot be nem következik, illetve amíg a kúra tart. Ha valakinek a tünetei az első kúra végére sem múltak el, vagy nem csökkentek jelentősen, akkor folytatnia kell C15-ös potenciával, tehát vennie kell még három üvegcsét, és elkészíteni a C15-öt és azt egy hétig bevenni az előző potenciáknál ismertetett módon. Ha erre sem következik be jelentős javulás, akkor a következő esetek jöhetnek szóba: 1) szénanáthája még mindig erősen gyötri, akkor egy hét szünet után kezdje el elölről a kúrát; 2) szénanáthája ugyan nem lett jobb a kezeléstől, de időközben már elmúlt a szezon: ilyen esetben télen csinálja végig a könyvben leírt megelőző kezelést; 3) ha nincs kedve ezt télen megcsinálni, akkor a következő nyáron, abban a pillanatban, ahogy jelentkeznek az első szénanáthás tünetei, kezdje el a kúrát az akut esetekre leírt módon.
     Itt jegyzem meg, hogy kinek-kinek saját magának kell megítélnie, mit ért „javulás” alatt? Ha valakinek korábban olyan erős szénanáthája volt, hogy alig kapott levegőt, és a saját-vér kezelés hatására már csak olykor-olykor tüsszent egyet, akkor az jelentős javulásnak számít, ami türelmet igényel, azaz a kezelést csak akkor érdemes újra megkezdeni, ha a tünetek a régi intenzitással térnek vissza. A homeopatikus szerek hatására a szervezet maga végzi a gyógyulási folyamatot, ami sokszor csak elkezdődik, de nem egészen fejeződik be a gyógyszerszedés alatt, azaz még a szedés leállítása után is tovább folytatódik. Meg kell tehát türelemmel várni, hogy a szervezet mire képes a homeopatikus kezelés során kapott segítség hatására önmaga elintézni.

Kérdés: Könyvében azt írja, hogy a kezelés során türelemmel kell lenni.
Másrészt beszámol szinte „csodás” gyógyulásokról is, melyek csak rövid napokat vettek igénybe. Mi a saját-vér-terápia időbeli kerete? (Például minimum két nap, maximum hat hét?) Meddig próbálkozzak vele, ha túl sokáig tart?

Válasz: Vannak olyanok, különösen gyerekek, akiknél egy-két adag elmulasztja a tüneteket, és vannak olyanok, akiknek ehhez több kúrára van szükségük.
Mindenki másképp reagál a környezetére, tehát a homeopatikus szerekre is. Ezért vannak olyanok, akik szinte azonnal reagálnak mindenre, és mások, akiknél ez a folyamat lassúbb.
     A saját-vér-terápia időbeli keretét sem lehet pontosan megadni, hiszen ez is egyéntől függő, tehát mindenkinél más és más. Minél kevesebb egyéb, szintetikus gyógyszerrel való kezelésen esett át valaki előzőleg, annál biztosabban és gyorsabban hat a homeopatikus kezelés. Kérdése további részére az előző válaszban kapja meg a feleletet.

Kérdés: Azt írja, hogy a saját-vér-terápia csalánkiütés ellen is alkalmazható.
     Gyermekemnél többnyire nyáron jelentkeznek a bőrtünetek (idén még nem). Az orvos bizonyos élelmiszerek elhagyását javasolta, amit a napközis étkeztetés miatt, és egyébként is, nagyon nehéz betartani. Hat az Ön által javasolt kezelés diéta betartása nélkül is?

Válasz: Ahogy a könyvemben írtam, a homeopátia sem hat olyankor százszázalékosan, ha a kiváltó okok nem szűnnek meg. Ha tehát az Ön gyermekének csalánkiütését egyértelműen valamely élelmiszer okozza, akkor a diéta valóban elengedhetetlen. Ha viszont a csalánkiütés valamely krónikus probléma tünete (általában az), vagyis évek óta fennáll, akkor, ha egy bizonyos élelmiszer serkenti is kialakulását, de nem az a kiváltó ok. Ilyenkor a saját-vér kezelés vagy teljes gyógyulást hoz, vagy sokat segít. Ugyanakkor ajánlott a saját-vér-terápia mellett egy alkati kezelést is végrehajtani.