Catherine R. Coulter Calcium carbonicum-portréja A kalcium-karbonátot az osztriga héjának belső rétegéből nyerik. Az osztriga különféle asszociációkat kelt. Maga az állat – hideg, nyirkos, fakó, petyhüdt, mozdulatlan. Aztán a héj, ami a teljesen tehetetlen élőlényt védi – vastag, áthatolhatatlan, szilárdan egy sziklához nőve. És végül ez a különben oly jelentéktelen lény egy finom szépségű, ragyogó gyöngyöt hoz létre, úgy, hogy egy zavaró homokszemet rétegről rétegre gyöngyházzal von be.      A Calc-személyiség megértéséhez tehát ezt a három képet kell szemünk előtt tartanunk: magát az osztrigát, a kemény héjat és a gyöngyöt. A lágy osztriga A CALC kézfogása nagyon jellegzetes: olyan, mintha egyáltalán nem lenne csont a kezében, fogásában semmi feszesség, erő nincs, laza, petyhüdt, nyirkos hideg. Tapasztalt homeopaták azt mondják, hogy egyedül a kézfogás félreismerhetetlenül elárulja a páciens alkati szerét. Szerintük a Lycopodiumnak kemény, hálás; az Arsenicumnak hideg, száraz; a hosszú körmű Siliceának érdes, repedezett; a Thujának izzadástól nedves kézfogása van. A CALC-alkat mindig fázik, de mivel ez a fázós érzés kívülről és nem belülről jön, a meleg levegő és a meleg ruha javít ezen, ellentétben az Arsenicummal, akinek soha semmi nem elég meleg, mégha a kályha mellett ül is.      A CALC bőre gyakran petyhüdt vagy nyirkos, a tarkóján, fején és felsőtestén erős izzadsággal, mely gyakran savanyú szagú. Az alvásból ébredő gyermek feje nedves, és túró vagy állott sajt szaga van. Az óceán fenekén egy sziklapárkányhoz nőtt osztriga passzív, helyhez kötött életmódot folytat, ezért a passzivitás, az egykedvűség, a tétlenség kulcstünete a Calcium carbonicumnak. A megtelepedett, helyhez kötött életmódú, béketűrő, nehezen ingerelhető CALC-alkat megelégszik azzal, hogy a lehető legkevesebbet tegye. Minden szellemi vagy testi erőfeszítés kimeríti. A CALC. anyagcseréje és vérkeringése is lassú, ez az oka annak, hogy minden területen hiányzik belőle a kitartás és az erő. Minden emeléstől, minden igénybevételtől, minden testi erőkifejtéstől erősen izzadni kezd és légszomjat kap. Ennek következménye lehet az is, hogy a CALC-gyerekek az autóban, a hajón és repülőn rosszal lesznek, mintha a gyors haladás egyet jelentene számukra a testi megerőltetéssel. Különösen a felfelé haladó legkisebb mozgás – mint lépcsőn járás, dombra vagy létrára mászás – légszomjat, szívdobogást és komoly izzadást okoz, mely nincs arányban a teljesítmény nagyságával. Nem tud sokáig járni vagy állni, állandóan le kell ülnie.      Az is lehet, hogy mindezen tünetek a test helytelen használata, a rossz testtartás következményei. A CALC-egyén mozdulatai gyakran koordinálatlanok, ezért fárad el olyan hamar. Ez nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a CALC-alkat sok problémájának oka a hipofízis és a pajzsmirigy helytelen funkciójából származik. [A manapság óriási mértékben terjedő pajzsmirigy-betegségek valószínűleg szintén a kalcium-háztartás zavaraival függnek össze.] A CALC-alkat furcsa tünete, hogy jobban érzi magát, ha székrekedése van, sőt, egyes panaszai – például, köhögés, fejfájás, szédülés, fájdalom a mellben vagy a háton – a székletürítés után rosszabbodnak. Ami még ennél is furcsább, ellentétben sok más alkatnál, a CALC-nál még az is előfordul, hogy a testi mozgás csak ront a székrekedésén, és belei akkor kezdenek el rendesen működni, ha nyugodt életet folytat.      A CALC-férfi a közösülés után nem csak fizikailag érzi magát egy, vagy akár több napig is nagyon gyengének, de érthetetlen okból levert és ingerlékeny is lesz. A nőknél az izgalom vagy megerőltetés újra beindíthatja a havivérzést, vagy túl erős, illetve fájdalmas vérzést okoz. A CALC-nők ezen kívül hajlamosak a kötőszövet daganatra. A CALC-alkatok még az ételízekben sem szeretik az izgató szereket, elutasítják az erős, fűszeres ételeket, és előnyben részesítik az unalmas, egyhangú kosztot. Kedvelik a keményítőtartalmú ételeket, mint például a krumplit, tésztákat minden formában, a kenyeret és vajat, a tejet és sajtot, bár ez utóbbiakat gyakran nem bírja el szervezetük. A hústól – az erő és élet eme szimbólumától – idegenkednek, ezért előfordul, hogy maguktól vegetáriánusok lesznek.      Ugyanakkor a CALC-gyerekek gyakran esznek emészthetetlen dolgokat, például krétát, agyagot, nyers krumplit, és mindenekelőtt homokot. Teletömik szájukat homokkal, és bár ennek egy része kiesik, de a nagyobbik részt láthatólag nagy gyönyörűséggel fogyasztják el. A Calcium carbonicum állapotára határozottan hatással van a holdállás. Tüneteik, mint például férgesség, hörghurut, bevizelés, ekcéma és epileptikus roham, rosszabbodik teliholdnál, amikor a hold fénye a legerősebb – a hold mintegy megerőlteti magát –, de ugyanez vonatkozik az újholdra is –a holdnak ekkor is meg kell erőltetnie magát, hogy növekedni tudjon. A polychrestekre jellemző polaritás abban mutatkozik a CALC-nál, hogy a restség és mozdulatlanság ellenpárjaként az izgalom rohamokat (az agy sejtjeinek elektromos kisülése vagy túlizgatása) idéz elő. Közismert, hogy a kalcium-elégtelenség nyugtalansághoz, izomrángásokhoz és végül rángógörcshöz vezet.      A homeopátiás Calcium carbonicum ezért felbecsülhetetlen szolgálatot tesz az epilepsziás rohamoknál. Ilyenkor lehet egyedül adni vagy kombinálva más szerrel, mely a páciens pillanatnyi tüneteinek megfelel. Bár a homeopátiának több más kitűnő epilepszia-szere van – Sulphur, Sllicea, Lachesis –, de Coulter asszony több évtizedes gyakorlatában az epilepsziánál a CALC volt a leggyakrabban és legeredményesebben alkalmazott szer. Ahogy testi, úgy a szellemi megerőltetés is könnyen kimeríti a CALC-alkatúakat. A kimerültsége a következő panaszokban nyilvánulhat meg: „a fej jobb oldalában való nyilallás”, „a beszédtől úgy érzi, hogy agya megbénult”, „rohamszerű remegés”, „olvasástól és írástól hőhullámok a fejben”, szívdobogás, fejfájás, a látás ideiglenes romlása (mint a Natrium muriaticumnál). E két utóbbi egy film vagy tévéprogram után is felléphet, akkor is, ha a páciensnek egyébként semmi baja a látásával. Úgy látszik olykor a figyelmes nézés is megerőltetést jelent a kalciumnak. A CALC-alkatú embernél gyakran hiányzik a kitartás, ezért iskoláit, hivatását, munkahelyét gyakran változtatja, mert egyszerűen képtelen valamit egészen végigcsinálni. A CALC-alkat általában felnőttként is megőriz valamit éretlenségéből és fejletlenségéből. Ezért könnyen beleéli magát a gyermekek lelkivilágába, jól kijön, ügyesen bánik velük, jobban érzi magát az ő társaságukban. Felnőtt korban is naiv maradhat, ezért sokszor becsapják, ami nem változtat azon, hogy bizalma töretlenül megmaradjon. Sokszor annyira idegenül mozog a világban, hogy együgyűnek tűnik.      A CALC jobban szeretne gyerek maradni, a gyermek lassú, nyugodt, védett létét előnyben részesíti a felnőttek verseny-orientált, fáradságos világával szemben. A „gyerek”-téma a CALC-alkat egész analízisén végig húzódik.      Mindazonáltal ez korántsem jelenti azt, hogy ne léteznének kiváló tehetségű CALC-emberek. Briliáns CALC-alkatok ugyanannyian léteznek, mint lassúak. Csak a CALC-tehetségnek állandóan szüksége van a serkentésre, hogy előrehaladjon, különben gyermeki életidegensége, álmodozása vagy állhatatlansága megakadályozza, hogy képességeit kibontakoztathassa. A Calcium carbonicum restsége a határozottság és az olyan tulajdonságok hiányára vezethető vissza, mint a becsvágy, az energia és a lendület. Azért nem csinál semmit, mert túl szenvtelen és túl könnyen megelégszik valamivel, vagy azért, mert a munkát olyas valaminek tekinti, ami másoknak nem használ, neki magának pedig kellemetlen. Ezért egy olyan világban, melyben a konkurenciaharcnak és az érvényesülésre való törekvésnek fontos szerepe van, nem vesz részt.      Az a tünet, hogy a CALC képtelen hosszú időn keresztül szellemi munkát végezni, ismert a szakirodalomból, Kent részletesen foglalkozott vele. Azonban létezik ennek a szimptómának egy szubtilisebb variánsa: a szellemi munka megkezdésére való képtelenség. Ez érdekes megkülönböztetés, és a CALC-ra inkább ez utóbbi jellemző: mindent eltol, hagyja a figyelmét mindennel könnyen elterelni, fölösleges dolgokat csinál, csakhogy ne kelljen az igazán fontos dologgal foglalkoznia. Ha viszont valami tényleg felkelti az érdeklődését, vagy végre belekezd valamibe, akkor – mint egy tökéletesen lelkes gyerek – nem képes abbahagyni, makacsul folytatja, amíg csak be nem befejezi.      Ebből is látszik, hogy CALC legnagyobb problémája minden tevékenységnél az, hogy a megfelelő energiát összehozza a kezdéshez. Mivel ezt ő is tudja, úgy segít sokszor magán, hogy megállás nélkül dolgozik, mert tudja, hogyha egyszer abbahagyja, nem lesz ereje újra belefogni. De ahogy már annyiszor szó volt róla, minden nagy alkati szer a saját ellentétét is magában hordja, így az is előfordul, hogy a Calcium carbonicum-alkat a tipikus Arsenicum-hoz vagy Nux vomica-hoz hasonlóan „állandóan kész a munkára”, „rosszkedvű, ha nem dolgozik”, „rögtön jobban érzi magát, ha szellemi munkát végezhet”, „semmi sem tetszik neki, ha tétlenül üldögél”. A CALC tehát egyszer flegma, apatikus, máskor meg erőn felül dolgozik, így próbálja legyőzni alapvetően lusta természetét. És valóban, „túlzott szorgalma” vagy „munkaláza” (Kent) oda vezethet, hogy éjjel-nappal szünet nélkül tevékenykedik. A Calcium carbonicum már sokszor segített a „túl sok munka miatta anorexia” esetén. Ez az anorexia nem egyenlő az ideológiai, a hipochonder, a neurotikus, vagy a bánat miatti nem-evéstől, ő azért nem eszik, mert agyondolgozta magát, szellemileg vagy fizikailag kimerült.      De azt nem szabad elfelejteni, hogy a „stressz” és az „agyondolgozottnak lenni” relatív fogalmak, ami másnál normális rutin, az a CALC-nál már megerőltető lehet.      A Calcium carbonicum-alkatnak a legkisebb tevékenység is megerőltető lehet, ezért még a meghívások, a baráti látogatások, találkozások, kirándulások vagy szórakozások tervezése közben is arra gondol, hogy ez neki mennyi munkájába fog kerülni. És azt kérdezi magától: „Megéri ez egyáltalán?” Olykor nehezen tudja elképzelni, hogy mások szívesen vállalkoznak valamire, ami számára csak megerőltetést jelent. Nem szabad elfelejteni, hogy a Calcium carbonicum a lelki traumáknál is szóba jöhet. A bánat és gond okozta panaszok esetén leggyakrabban alkalmazott Nat-m, Ignatia és Staphysagria mellett ez a szer is sokszor nagy segítséget jelenthet. Csakúgy, mint a „folyamatos bosszúság okozta panaszok” (Kent) esetén. Pontosan úgy, ahogy a Calcium-alkat testileg csak lassan jön rendbe a stressz és a betegség után, a lelki megrázkódtatásokat is csak sokára tudja feldolgozni. (Ellentétben a CALC két rokon szerével, a Sulphur-ral és a Lycopodium-mal, akiknek ez nagyon gyorsan sikerül.) A Calcium carbonicum alkalmanként zavarodott lehet, például nem érti, hogy miről beszélnek körülötte, vagy, hogy mit olvas. Ennek gyenge koncentrálóképessége az oka. Ez a zavarodottság abban is megnyilvánulhat, hogy körülményesen fejezi ki magát, beszédében állandóan elkalandozik a témától, és sok időbe telik, amíg végre az adott tárgyra tér.      A CALC-alkatú ember szellemileg gyenge képességűnek tartja magát, vagy fél attól, hogy ilyen, és ezt mások látják rajta. Ez gyakran kulcstünete ennek a szernek. Ugyanakkor az is CALC, aki látszólag nem érti a kérdést, holott a saját módján ő is foglalkozik a problémával, és a végén mindenkit meglep eredeti és meglepő megoldásával.      Ha viszont a CALC tényleg lassú felfogású, akkor ez leginkább az idétlen nevetésén látszódik. Vagy olyan megjegyzéseket tesz, melyek egyáltalán nem tartoznak a tárgyhoz, vagy kimondja azt, ami éppen eszébe jut, amitől mások butának nézik. „Semmi sem megy be az agyába, de minden kijön a száján”, találó kommentár erre a viselkedésre. A CALC-alkatot nagyon könnyen meg lehet bántani (gondoljunk az osztriga lágy testének sebezhetőségére), érzékenyen reagál a kritikára, és tele van a jövő vagy valamilyen szerencsétlenség miatti aggodalommal. Nagyon sok félelme az egészségével van összefüggésben: fél a szívbetegségektől, a ráktól, az elmebajtól. Az egészsége miatti állandó rettegés könnyen szívdobogást és elkeseredett hangulatot vált ki nála.      Mindazonáltal ezek a félelmei nem olyan extrém erősek, mint az Arsenicum-páciensnél, nem hagyja magát tőlük űzni, de állandóan aggódik valamilyen csekélység miatt, ami sokszor a saját képességeiben való bizalom hiányával függnek össze. Például a diák annyira fél attól, hogy nem fog tudni helyesen felelni a vizsgán, hogy emiatt tanulni sem tud, mire félelmei tényleg beigazolódnak, és megbukik.      A Calcium carbonicum-alkat azonban a sikertől is fél. Amikor egy sikeres üzletembernél éppen minden jól megy, feladja üzletét, és „nem akar többé semmit látni vagy hallani róla” (Kent). Vagy nem tudja már, hogy mit is akart eredetileg, vagy a felelősség lett egyszerre túl nagy a számára. Félelmei és a sérüléstől való rettegése abban is megmutatkozik, hogy se látni, se hallani, se olvasni nem akar erőszakosságokról. Bár a CALC-nőkre ez jobban illik, de a férfiak sem mentesek ettől a tulajdonságtól. A CALC-alkat ha valami bűntényről vagy szerencsétlenségről hall, azonnal beleéli magát az áldozat szerepébe, vagy attól fél, hogy legközelebb vele történik ugyanaz. Ezért a CALC-ember nem vágyik a szenzációkra, helyettük mértéktartó, intellektuális vagy művészi élményeket keres magának.      De ennek az ellentéte is megtalálható: van olyan CALC-ember, aki állandóan csak szörnyűségekről beszél, olyasmikről, amiktől a legjobban fél (Hering). Feltéve: 2013. január 10. A kemény héj Az osztriga, ez a gyenge és sebezhető lény, az ellenséges környezettel vagy az erősebbel szemben úgy védekezik, hogy visszahúzódik, elbújik a héjában – pontosan ez az a viselkedési mód, melyet a CALC-alkat is használ, ha úgy érzi, veszélybe kerülhet. Hogy érzékeny belsejét megvédelmezhesse, visszabújik a kagylójába és kizárja a világot, nem vesz róla tudomást. Látja, hogy a világ milyen, és ennek ismeretében, tehát tudatosan úgy dönt, hogy ehhez neki semmi köze. Ezért nem is hajlandó harcolni benne. Ez a fajta viselkedés nehezíti az alkalmazkodást vagy lelki izolációhoz vezethet. De elősegítheti a saját autonómiájának kifejlődését, ami aztán erejének egyik okát adja.      Mindazonáltal a CALC mégsem „magányos harcos”, amit az is bizonyít, hogy számos fizikai tünete rosszabbodik a magánytól (csakúgy, mint a Pulsatillának, Phosphornak, Arsenicumnak), sőt, ezek a tünetek már attól javulnak, ha másokkal beszélgethet vagy egyszerűen csak együtt van valakivel. Ha a CALC túl sokáig van egyedül, elkezd magában beszélni, vagy maga elé képzel hangokat vagy embereket, például elképzeli, hogy valaki mellette megy, vagy ül.      Bár visszafogott, nem magába zárkózó (nem introventált), mint például a Sepia. Nem is túl félénk vagy ijedező. Viselkedése megfelel a szociális elvárásoknak, csak éppen nyugodtabb, bölcsebb és megingathatatlanabb, mint sok társa, akik kevésbé bízhatnak magukban, mint ő. „Szende” és „szerény”, ezek a szavak illenek rá a legjobban.      Ez a viselkedés lehet vonzó és helyes, de ahhoz, hogy jobban „elvegyülhessen”, jobban részt vehessen a többiek életében, olykor bátrabban és érzelmileg érzékenyebben kellene kimerészkednie a saját maga teremtette szűk „sarokból”, és közelednie másokhoz. A CALC-alkatú ember általában fél a változásoktól, egy új kezdettől, ezért olyan helyzetekben is hajlandó sokáig kitartani, melyek csak szenvedést és megaláztatást hoznak a számára. Ennek oka sokszor az, hogy a régi élete bár nehéz, de ismert a számára. Whitmont ezt így fejezte ki: „Képtelen a változásokkal megbirkózni.”      Az emocionális korlátozások keresése olykor abban mutatkozik meg, hogy nem hajlandó otthonról elmenni. Coulter asszony egy kislány példáján mutatta be a CALC-alkat eme tulajdonságát. A kislány nyugodt, megelégedett bébi volt, aki szinte soha nem sírt. Amikor kéthónapos korában először vitték el a rokonokhoz, olyan sírógörcsöt kapott, hogy haza kellett vinni. Az első ilyen esetnél szülei azt hitték, ez csak véletlen volt, de amikor az eset többször ugyanígy megismétlődött, belátták, hogy a kislány nem bírja el az idegen környezetet. Otthon egyáltalán nem zavarta, ha más vigyázott rá, mint az édesanyja, de máshova nem lehetett elvinni. Amikor 10 éves korában diáktáborba küldték, olyan honvágyat kapott, hogy haza kellett küldeni. Ez még kétszer megismétlődött, és hiába kapta meg sorjában a homeopátia legmagasabb értékű honvágy-szereit: Ignatia, Silicea, Capsicum, ezek semmilyen hatást nem értek el nála. Egy CALC-kúra azonban végre lehetővé tette, hogy az első két kellemetlenebb nap után jól érezze magát az idegen környezetben. (A CALC-ról tehát nem szabad elfeledkezni „honvágy” esetén.)      CALC, ha nincs odahaza, ugyanúgy dezorientálttá válik, mint az osztriga, mely a héja nélkül nem tud élni. Ezért nem csak a gyermekek, de a CALC-felnőttek is nyugtalanabbak, szerencsétlenebbek, sőt betegek lesznek, ha messze vannak otthonuktól.      Azokban a családokban, melyek tagjai között sok a CALC-alkatú, nincs szebb, mint együtt üldögélni (mint a PULS), nem mennek el sehova, hanem teljesen elégedettek egyhangú, eseménytelen életükkel, és hetekig, hónapokig élvezik a házi együttlétet.      Ezek után az sem csoda, hogy a CALC mindahhoz ragaszkodik, mely az otthonához tartozik. Családját, állatait (CALC nagyon szereti az állatokat) állandóan maga körül akarja tudni, sokszor alig bírja elviselni, ha akár csak egyik családtagja nincs jelen. A CALC otthon találja meg azt a biztonságot és támaszt, amit más nem tud megadni a számára. Ismert modalitása – állapota javul a melegre, a kályha hőjére, még az áporodott szagú, de meleg helységben is, és rosszabbodik a hideg minden formájára – még csak növeli az otthonához való ragaszkodását.      És mégis, Kent repertóriumában az „ellenszenv egyik családtagja iránt” rubrikában CALC az egyik szer a kevesek közül, melyeket Kent felsorol – ez e szer „árnyoldalának” egyik jellegzetes tünete. Kent a CALC-t a „zsugori” rubrikában is felsorolja, holott CALC nem igazán fösvény, csak nagyon ragaszkodik a saját tulajdonához, de különben nem anyagias. Nem halmozza a tárgyakat, legfeljebb az élelmet, mert ő is azokhoz az alkatokhoz tartozik, akiknek állandóan enniük kell valamit. Nem mintha valami ellenállhatatlan vágy hajtaná erre, csak szüksége van az állandó nassolásra, és ezért biztosabban érzi magát, ha az egész kamra és hűtőszekrény tele van. Mint a kutya, amelyik nem eszi meg a csontját, hanem elássa, ő is hatalmas készleteket tart minden eshetőségre, hogy családja semmilyen körülmény között ne szűkölködjön semmiben. A másik taktika, melyet CALC a kívülről jövő nyomás ellen használ, a „makacsság”. Sok házasságban, ahol az egyik fél CALC, a másik pedig hajlamos a zsarnokoskodásra, a CALC ezt használja a domináló, erősebb féllel szemben. Szerénynek és alkalmazkodónak tűnik, olykor mégis annyira megmakacsolja magát, hogy semmi és senki nem képes egyszer elfoglalt pozíciójából kimozdítani.      Lassúsága, mozdíthatatlansága másokat dühre és kritikára gerjeszt, vagy arra, hogy megpróbálják megmozdítani. De hiába, mert a CALC egykedvű, nyugodt, letargikus módján a legerőszakosabb nyomásnak is ellenáll. Extrém esetben még arra sem hajlandó, hogy magán segítsen, vagy együttműködjön azokkal, akik segíteni akarnak neki. Minden olyan viselkedés, mely valamilyen reakciót akar belőle kierőszakolni, csak oda vezet, hogy még jobban visszahúzódik (mint az az osztriga, melyet ki akarnak nyitni). A nyomás hatására néha ingerült, zsörtölődő vagy nyafogó lesz, de durva soha.      Makacssága azonban olykor kicsinyes ellenkezésben is megnyilvánulhat. Ennek tipikus példája az a titkárnő, aki a főnöke sokadszori kérésére sem hajlandó változtatni beidegződésein, például, hogy a leveleket másképp címezze, vagy más formában írja. Ugyan nem mond ellent, de makacsul csinál mindent úgy, ahogy korábban, mintha meg se hallaná a kérést vagy utasítást. Ez a passzív ellenállás másokból dührohamot válthat ki, de minden hiába, a CALC-t ez sem rendíti meg. Ez a határozott makacsság úgy hathat, mint a korlátoltság, de nem az, hanem a gyengébb védekezése az erősebbel szemben. Másik jellegzetessége a CALC-nak, ami szintén makacsságként hathat, az, amit Henry James egyik regényében így írt le: „Ha valami egyszer mély benyomást tett rá, akkor ez a benyomás örökre megmarad benne.”      A CALC ellenszenve minden külső nyomással szemben testi síkon is megmutatkozhat: jobban szereti a laza, kényelmes ruhákat, mint az olyanokat, melyek szorítanak, vagy amelyekben valahogyan korlátozva érzi magát. A Lachesis a nyakán érzékeny, CALC a hasán (mint a Lycopodium), ezért öv helyett inkább nadrágtartót visel.      Olykor a látásmódja is korlátozott, és nem képes saját, kicsinyes igényein túl tekinteni. Például egy asszony nem tudja abbahagyni, hogy állandóan ismerősei sokszor teljesen érdektelen kapcsolatairól, viselkedéséről fecsegjen vagy bosszankodjon. Mindeközben nem keres megoldásokat, nem próbál tenni valamit, hanem csak folyton arról beszél, hogy mit hallott vagy látott. De nem esik túlzásokba a nagyobb hatás kedvéért, nem akar másokat bámulatba ejteni, hanem csak a maga számára túlozza el e dolgok jelentőségét. Kent írta, hogyha egy paciens túlságosan gondterhelt, és arra a kérdésre, hogy „miért töri a fejét ilyen gondokkal, úgy sem segít ezzel”, azt válaszolja, hogy „mi fontosabb a világon, mint a személyes kapcsolatok, és a kis dolgok, melyek az életet elviselhetővé vagy kellemetlenné teszik”, akkor az a beteg nagy valószínűséggel CALC.      Ez a viselkedése sokszor abból a már említett tulajdonságából ered, hogy nem szereti a változásokat, inkább folytat egyhangú életet, ragaszkodik a már egyszer kijelölt viszonyokhoz. A CALC vállalkozó-kedv hiánya nagyon szépen megmutatkozik abban, hogy bármely életkorában hajlik arra, hogy nyugodtan ott maradjon, ahova egyszer a sors helyezte (vagy ahova a szülei letették). Példa erre Coulter asszony egyik betege, aki egész életében pénztárosként dolgozott egy bankban, egész életében ugyanannál az ablaknál ült, soha nem léptették elő, és ő mégis tökéletesen megelégedett volt állásával, és a nyugdíjazásáig ott maradt. A CALC korlátozott látóköre abban is megmutatkozik, hogy sokszor elveszik a részletekben pusztán magukért e dolgokért, például sok fáradságot fektet annak kiszámolásába, hogy hány lépésre van egy szobor egy épülettől, vagy hány gramm vasat használtak fel egy torony felépítéséhez. Ennek két oka lehet: vagy magát szórakoztatja ezekkel a feladatokkal, vagy túl nagy jelentőséget tulajdonít valójában lényegtelen dolgoknak.      Ugyanakkor ezek a haszontalannak tűnő fáradozásai semmi esetre sem csinálnak a CALC-ból bolondot. Talán nem vállalkozó szellemű vagy életidegen, néha rövidlátó vagy kevés fantáziájú, de nem balga, és nem becsüli túl a saját képességeit. Ismeri a korlátait, nem beszél olyasmiről, amihez nem ért, nem becsüli túl a lehetőségeit. Előfordul, hogy addig nem hajlandó valamiről beszélni, amíg alaposan ki nem ismeri magát a témában. Csak nagyon ritkán fordul elő, hogy nagyzol, vagy szívesen van a reflektorfényben. A CALC érzései mélyebbek, mint ahogy kifejezi őket. Őszinte és becsületes. A csoportos tevékenységekben többnyire passzív, neutrális megfigyelő, ami a többiekre jó benyomást tesz, mert támaszt ad nekik. Akkor is, ha a többiek viselkedését nem helyesli, tudja, hogy nem tud ezen változtatni, ezért nem is próbálkozik meg ezzel. Ez a nyugodtság, kívülállás értékes tulajdonság is lehet, de ha a saját lustasága fokozza, fatalizmussá is válhat: „Így kellett lennie, mit tehetek én a sors ellen?”, vallja.      Coulter asszony a CALC nehézkességére Ivan Goncsarov orosz író Oblomow című regényének hősét, Ilja Oblomow-ot hozza példaként. A mintegy 300 oldalas mű kétharmada, azaz 200 oldal azzal telik el, hogy a szerző elmeséli, hogyan kell fel reggel és bújik köpenyébe a regény hőse. Az író a gyermekkorába betekintő képekkel azt igyekszik megértetni, hogy ez a fajta viselkedés valójában azt mutatja, hogy a CALC-alkat mindig arra törekszik, hogy kényelmes, boldog gyermekkorába kerüljön vissza, a kedélyes, békés, gondtalan megelégedettségbe, amiben akkor volt része, amikor még édesanyja oltalmába alatt élt. Bár még a portré felénél sem tartok, az eddig bemutatottak miatt már most fel kell hívnom a figyelmet, hogy a CALC azon alkatok közé tartozik, melynek egyes tulajdonságai, hajlamai minden embernél megtalálhatók, ha felnőtt korban nem, akkor legalább a gyerekkorban. Az itt felsorolt tulajdonságok között nincs olyan, melyben valaki magára nem ismerne. A CALC minden bizonnyal azon szerek közé tartozik, melyre élete során mindenkinek egyszer, vagy még inkább, többször is szüksége van/lesz. A kalcium az emberi test egyik legfontosabb anyaga, ezért nem csoda, hogy a CALC azon alapszerek közé tartozik, melyeket nyugodtan az emberi nem „alapszereinek” tarthatunk (a Silicea, a Phosphor, a Sulphur, a Natrium muriaticum mellett). Hogy kinek mikor van szüksége egy CALC-kúrára, azt az aktuális tünetei döntik el. Nagy általánosságban azonban ki lehet jelenteni, hogy a kisgyerekeknek és a változás korába kerülő felnőtteknek sokszor elővigyázatosságból is lehet egy-egy adag magas potenciájú (C 200) CALC-t adni, természetesen akkor, ha ez egyes tünetei alapján indokolt, még akkor is, ha nem ez az alkati szere. De eközben feltétlenül szem előtt kell tartani azt a szabályt, hogy a CALC-ot csak a gyerekeknél szabad ismételni, a felnőtteknél nem, mert az utóbbiaknál egy adag hosszú, nagyon hosszú időre (legalább egy fél évre, vagy még tovább is) elegendő. Feltéve: 2013. január 15. Visszatérve a Coulter asszony által említett regényhőshöz, annak viselkedése „felkelése” után is jellemző a CALC-ra: tétovázása, saját érzelmeinek folytonos megkérdőjelezése miatt elveszti azt a nőt, akit szeret, de a CALC-ra jellemző módon ez a veszteséget rezignációval és neheztelés nélkül viseli el, majd visszasüllyed megszokott tunyaságába. Élete egész hátralevő részére visszahúzódik megszokott, kényelmes életébe, és annak beszűkült, igencsak üres és passzív mivoltával olyan megelégedett, mint az osztriga a maga sziklához tapadt héjában.      Vastag héjába izolált élete miatt azonban a CALC minden kapcsolatát elvesztheti a külvilággal, és ezzel együtt azt az érzékét is, hogy mi az, ami társadalmilag még elfogadható viselkedési forma. Ezért fordul elő, hogyha mégis emberek közé kerül, gyermekesen vagy kellemetlenül feltűnően viselkedik.      Coulter asszony az effajta viselkedés illusztrálására egy nyugdíjas hajóstiszt esetét mesélte el, akinek az volt a szokása, hogy a nap bármely órájában vödörrel és súrolókefével megjelent a konyhában és nekiállt annak felmosásához, miközben megállás nélkül ezt kiabálta: „Sikáljátok a koszt, matrózok, sikáljátok a koszt!” Bár felesége otthon még csak-csak eltűrte ezt a különös szokást, de azt már nem, hogy férje a konyha felsúrolásáról akkor sem mondott le, ha barátaikat látogatták meg. Egyetlen adag CALC C 200 segített abban, hogy a volt hajóstiszt legalább idegenben lemondjon erről a kedvenc időtöltéséről, és csak odahaza hódoljon hóbortjának. Vagyis a CALC legalább azt lehetővé tette, hogy a szociális érzék minimumát visszanyerje.      Egy másik idősebb úr a szemhéja krónikus rángása miatt kereste fel Coulter asszonyt. Bár őt nem zavarta a rángás, nem fájt a szeme tőle, de ez a zavaró beidegződés mások számára kifejezetten kellemetlen volt. A konzultáció alatt az is feltűnt, hogy a beteg két-három percenként előrángatta öreg zsebóráját, és nemcsak megnézte, de magában minden alkalommal el is mormolta a pontos időt, ez a szokása évtizedek óta megvolt. Egy adag CALC után nem csak az izomrángása szűnt meg teljesen – ami viszonylag új tünete volt, de arra is képes lett, hogy óráját csak körülbelül félóránként nézze meg.      Mint e két eset mutatja, hogy a CALC excentrikussága sokszor csak lokális tünetekben jelentkezik, ugyanakkor előfordulhat az is, hogy ez egész lényét áthatja. Ezek azok az emberek, akiket „eredeti figurának” szokás nevezni, mert szeretetreméltó módon különböznek az átlagtól, vagy egyszerűen csak túl naivak e világ számára. Naiv, életidegen, ártalmatlan, ugyanakkor bölcs, szelíd, vonzóan szerény, lágyan érzékeny, furcsán eredeti, olykor rezignált kinézés – mind ezek tipikus CALC-tulajdonságok.      Ezek az anti-hősök sokszor megpróbálják a környezetükben fellobbanó konfliktusokat megoldani, a szembenálló feleket kibékíteni. Legtöbbször oly módon, hogy egyesével vendégségbe hívják őket otthonukba. CALC rendkívül vendégszerető tud lenni, és minden alkalmat megragad, hogy étellel kínáljon másokat. Természetesen más alkati szerek – különösen Natrium muriaticum és Lachesis – is tudnak excentrikusak lenni, de ők más módon. Natrium muriaticum például pontosan tudja, hogy furcsán viselkedik. Ő ismeri a normákat, csak nem képes betartani őket. Láthatólag valamilyen erő arra készteti, hogy másképp viselkedjen. Ezért sokszor szenved is a megszokottól eltérő, feltűnő magatartása miatt, máskor viszont büszke „másságára”, sőt kultiválja is. CALC viszont olyan, mint egy gyerek: ő nincs tudatában különcségének, nem ismeri a normákat és ezért nem is jön zavarba. Lachesis mind a kettő lehet: olykor szégyenkezik, máskor meg egyáltalán nem törődik feltűnőségével, és hóbortossága sokkal kifejezettebb, tolakodóbb és agresszívebb, mint a Calcium carbonicumé. A CALC gyermeki, illetve életidegen szokásaihoz tartozik az idő iránti teljes érzéketlensége. Meg sem próbál pontos lenni, ezért állandóan elkésik vagy ha valami felkelti az érdeklődését, teljesen elfelejt minden mást. Ezért a CALC az, aki mindenhova utolsónak érkezik, és sokszor utolsónak megy el.      Egy szólás szerint vannak emberek, akik anélkül mennek el egy társaságból, hogy elbúcsúznának, és vannak olyanok, akik elbúcsúznak, és mégsem mennek el. Natrium muriaticum ügyetlenségből és zavarodottságból nem búcsúzik, Sulphurnak pedig mindig sietős, ha már egyszer felállt, akkor rögtön mennie is kell. Calcium carbonicum azok közé tartozik, akik elbúcsúznak, de nem mennek el, örömükben elfeledkeznek az időről, és még a folyosón is hosszú percekig feltartják vendéglátójukat. Phosphor, különösen a nők, szintén későn érkeznek, de ők a nagyobb hatás kedvéért teszik ezt. Ők tudják, hogy fellépésük annál drámaibb, minél többet kellett várni rájuk. Phosphor tisztában van az idő értékével, és azt a maga javára használja ki. A CALC habozó ember, mindent eltol magától, még azokat a dolgokat is, melyekről tudja, hogy meg kell csinálnia. Ezt teszi a tanuló, aki nem csinálja meg a házifeladatát időre, az egyetemista, aki folyton elhalasztja a vizsgáit (nem félelemből, hanem mert nem lett kész a felkészüléssel), a felnőtt, aki nem írja meg a levelet, vagy nem adja fel időben az adóbevallását. Addig halogatják a munka elkezdését, amíg a felgyülemlett tennivalók teljesen legyűrik őket, és ezért nem tudnak már hol nekifogni. Ekkor elkezdenek szemrehányásokat tenni maguknak, vagy hangosan panaszkodni, hogy mi mindent kellett volna tenniük. Ezek az emberek képtelenek beosztani az idejüket, betartani a határidőket, Így aztán állandóan abba a kellemetlen helyzetbe kerülnek, hogy valamilyen elkerülhetetlen határidő nyomása alatt kell dolgozniuk, aminek következtében végül slamposak lesznek.      Coulter asszony példaként erre a viselkedésre egy vicclapban olvasott idős házaspár történetét hozta fel: Férj és feleség kedélyesen üldögél odahaza félig megpakolt kofferek között, amikor a férj megszólal: „Még tíz perc, és aztán borzasztóan kell majd sietnünk.” – Tipikus CALC magatartás! De CALC nem csak pontatlan, hanem „nevelhetetlen” is. Coulter asszony betegei közé tartozott egy házaspár, melynek férfi tagja Arsenicum album, női tagja pedig CALC volt. A férj elmondása szerint, több évtizedes házasságuk alatt soha semmilyen eseményen nem tudtak pontosan megjelenni, se esküvőkre, se színházba, se templomba. Hiába próbált hatni felségére, annak szenvtelen lénye minden érvnek, győzködésnek ellenállt. Végül a férj érthető türelmetlenségét könnyebb volt Arsenicum albummal enyhíteni, mint az asszony restségén bármit is változtatni.      A CALC mozdíthatatlanságán nem csak azért nehéz változtatni, mert nevelhetetlen, hanem azért is, mert a CALC-t, ahogy már fentebb szó volt róla, felnőtteknél csak nagyon óvatosan szabad adagolni! Még az amerikai Coulter asszony is, aki pedig a Kent-iskolát követve, nem ritkán még a 100 M-es potenciát is használta, felhívta a figyelmet, hogy a Calcium carbonicumot csak C 200-as (és ritkán 1 M-es) potenciában szabad a felnőtteknek adni, és ezt is csak ritka adagolásban – ha egyáltalán meg kell ismételni a szert, akkor több hónapos időközben, még akkor is, ha közben más szert is kapott a beteg. Amilyen lassú a CALC-alkatú ember, annyira lassan hat a Calcium carbinicum homeopatikus gyógyszer. Ezért – felnőtteknél – hónapokba telik, míg kifejti hatását.      Mindennek ellenére, ha egy felnőttnek CALC-ra van szüksége – és legkésőbb a változó korban mindenkinek szüksége van rá –, akkor meg kell kapnia azt, akkor is, ha lassan hat, és sok türelmet igényel. [Ami a CALC-alkatúak pontatlanságát illeti, akit már váratott meg egy szinte vadidegen ismerőse, akinek ő tett szívességet, és akinek a kézfogása végül minden kétséget kizáróan bizonyította CALC-lényét, az tudja, hogy az ilyen embernek még szemrehányást sem lehet tenni, mert első ránézésre kiderül, hogy az illetőnek fogalma sincs, viselkedése mennyire aszociális, hogy ne mondjam, pofátlan. Az olyan embert, akinek nincs értékrendje, nevelni sem lehet. Nagyonis elképzelhető, hogy a mostani világban, amikor a gyerekeket egyáltalán nem nevelik, a felnőttek semmilyen értékrendet nem közvetítenek a számukra, nagyon sokan megmaradnak a gyerek-korban, amiben azonban semmi „kedélyes” nincs többé. Az ilyen CALC-alkatban megrekedt egyének számára a kemény héj (az osztriga héja) az érzéketlenségük, a belső lágy massza (az osztriga) az értékrend, a felelősség, a jóérzés, a másokra való tekintet hiánya, egyszóval a jellem hiánya.] A gyerek Láttuk, hogy a CALC egész életén át hordoz magában valami gyermekeset, így nem csoda, hogy ez a szer a leghasznosabb homeopátiás szer a gyerekek számára – mondhatjuk, hogy a Calcium carbonicum a gyerekek alkati szere par excellence. Egyfelől a fejlődésben levő szervezetnek szüksége van rá, másfelől élete kezdetén nagyon sok gyerek alkata valóban megfelel a Calcium carbonicuménak, egészen addig, amíg a körülmények és a tapasztalatok más alkattá nem formálják őket. Ehelyütt a CALC alkatú gyerekek bemutatása következik, tehát azoké, akiknek nem csak általánosságban van szükségük erre a szerre. [De ne felejtsük el, hogy élete első éveiben a többi gyereknek is legalább egyszer szüksége van CALC-ra.] A CALC-gyereknek kerek, piros, dundi arcocskája, göndör, szőke haja van. De hiányzik belőle az energia: a feje nagy és gyakran nedves, izzadt, a teste körte-alakú, felfúvódott hassal. Ezeknek a gyerekeknek mindig duzzadt a mandulájuk, nyakukon, hónaljukban, hasukon és alsó állkapcsuk alatt a mirigyek megnagyobbodtak. A téli hónapok alatt állandóan meg vannak fázva, fáj a fülük, hörghurutjuk van.      Csontjaik elégtelenül fejlődnek, hátuk sokszor láthatóan meggörbül. Hosszú csontjaik alaktalanok, ujjaik görbék, fogaik és állkapcsuk fejletlen, és a tipikus, magas, keskeny felső állkapcsuk utal rá, hogy később szükségük lesz fogszabályozásra.      A CALC-gyerekek gyakran náthásak, egyáltalán sok az orrváladékuk, egyrészt, mert túl szűk az orrjáratuk, másrészt, mert nem bírják a tejtermékeket. Mindent egybevetve a CALC-gyerek a hiányos kalcium-anyagcsere és a rossz táplálék-felhasználás tipikus képét mutatja. A dinamizált homeopátiás Calcium carbonicum segíti a csontok, a fogak és az idegek fejlődését azáltal, hogy a kalcium és más tápanyagok helyes asszimilációját és felhasználását előmozdítja. A fiatal CALC-gyereknek sokszor szeszélyes az étvágya, lehet rendkívül válogatós, vagy olyan, aki alig eszik, és amit eszik, az is mindig ugyanaz. Az egyik CALC-gyerek csak tejet, a másik csak gyümölcslét, a harmadik csak sajtot hajlandó enni, ennek ellenére mindannyian kerekdedek maradtak.      A CALC-gyerek gyakran enervált, puha, zsíros, izomgyenge. Nála minden lassan halad. Ez testileg a nehézkes és késői fogzásban, az agykutacsok késői záródásában mutatkozik meg. Az ilyen gyerek későn tanul meg járni és beszélni, és a hólyagja és belei fölötti kontrollt is későn sajátítja el. Ráadásul minden újabb képesség, amire szert tesz, minden új „megerőltetés” azt eredményezi, hogy bizonyos testi panaszai újra fellángolnak. Van olyan CALC-gyerek is, aki tudatosan tanul meg lassan beszélni. Bár tudna, de nem akarja, hogy nógassák. Az ilyen gyerek – mindenki legnagyobb meglepetésére – sokszor csak akkor szólal meg, amikor már egész mondatokban tudja magát kifejezni. Ez különbözteti meg a CALC gyereket a szintén későn megszólaló Natrium muriaticum és a Calcium phosphoricum alkatúaktól, akik azért nem beszélnek, mert valóban nehezen tanulják meg a szavakat.      Az iskolában a CALC-gyerek sokszor nehéz felfogásúnak mutatkozik, olykor minden tárgyban, néha csak egyben. Mivel azonban nagyon sok időt fordít tanulásra, általában többet, mint a többi gyerek, előfordul, hogy mégis jó tanuló lesz belőle.      Viszont, ha nem biztos magában, nem hajlandó kinyitni a száját, még azért sem, hogy kérdést tegyen fel. Ha úgy érzi, hogy nyomásnak van kitéve, egyáltalán nem teljesít semmit. A többiekkel képtelen vagy nem akar konkurálni, inkább magába fordul és feladja a harcot. A CALC gyerekek berzenkedése az iskolától sokszor abban nyilvánul meg, hogy iskolába menés előtt megfájdul a hasuk. A Calcium carbonicum az agy- és emocionálisan sérült gyermekeknél is indokolt szer. Már sokszor segített agyi bénulások és a különböző fokú – kezdve az egyszerű tanulási nehézségektől a komoly – értelmi fogyatékosság esetén. Bár nem ez az egyetlen alkalmazható szer az ilyen bajoknál, mindig érdemes kipróbálni.      Csakúgy, ahogy olyan gyerekeknél is, akik ugyan nem fogyatékosak, de képtelenek a képességüknek megfelelő teljesítményre. Ennek oka vagy az, hogy nem szeretik a tanárukat, vagy a szellemi megerőltetéstől ódzkodnak, vagy tiltakoznak a szabályok és utasítások okozta korlátozások miatt. A Sulphur-gyerek harcol a tekintély ellen, CALC egyszerűen csak tiltakozik és ódzkodik ellene. A fiúk korai éveikben gyakran ide-oda ingadoznak Sulphur és Calcium carbonicum között, hogy aztán a felnőtt korukban egyre inkább a Lycopodium felé mozduljanak el – amivel a szakirodalomból jól ismert hármas szersorrendet: Sulph-Calc-Lyc igazolják. Sok férfi élete egész hátralevő részében e három szer között mozog. (Már Hahnemann, majd később Kent is megírta, hogy Lycopodium különösen Calc után fejti ki jól a hatását.) A CALC-gyerek általában kiegyensúlyozott, szeretetreméltó és nem agresszív. Ahol hagyják, elégedetten ott marad, és vagy nem csinál semmit, vagy elfoglalja magát azzal, ami éppen a keze ügyébe kerül. Viszont az idősebb gyereket már nehezebb kezelni, mint a Pulsatillát vagy a Phosphort, mert ezekkel ellentétben neki nem célja, hogy tessék és megfeleljen másoknak. A CALC inkább független és önfejű, mint fogékony és formálható. Ugyanakkor barátságos és alapjában véve kooperatív.      Azok között a gyerekek között is sok a CALC alkat, akik láthatóan meg vannak magukkal elégedve, akik bátran mozognak idegen környezetben, félénkség nélkül figyelnek meg idegen embereket vagy tárgyakat. A CALC-csecsemő, ha leteszik, nyugodtan játszik az ujjaival vagy lábaival. Mászó korszakában új utakat fedez fel magának, felkúszik a bútorokra és a felnőttek térdére. Elszórakoztatja magát, és magával beszélget. A már idősebb gyerek órákon át képes egyedül foglalatoskodni valamivel, miközben nincs is vágya arra, hogy élményeit vagy lelkesedését másokkal megossza. Eltűnik a saját szobájában, és csak akkor kerül elő, ha végzett azzal, amibe belefogott. Ugyanakkor, ha a kezdeti lendületét elveszti, nehezére esik újra belefogni a félbehagyott munkájába. A tegnap még kreatív és sokat ügyködő gyerek ezután napokig csak lődörög, és nem tudja, hogy mit csináljon. A CALC-gyerek mulattatóan egykedvű tud lenni. Más gyerekek tologathatják, húzgálhatják, bezárhatják egy szekrénybe, ő teljesen szenvtelen marad. Nem ijed meg, hanem beletörődően, szinte fatalista módon tűri az ilyen magatartást. Ha azonban elege lesz a molesztálásból, heves tiltakozásba kezd, és eltűnik, de nem csinál cirkuszt.      A kisgyerek általában megpróbálja maga elhárítani az útjából a nehézségeket, ahelyett, hogy segítséget hívna vagy dühbe jönne. Ha akadályozzák a mozgásban, még a bútorokat is eltologatja, de mindezt nyugodt megfontoltsággal teszi.      Coulter asszony e viselkedés illusztrálásra egy nagyon kedves megtörtént esetet mesélt el: Egy alig két éves ügyetlen és lassú kislány egyszer azt akarta, hogy alvó édesanyja rá figyeljen. De mivel tapintatos kislány volt, egészen halkan suttogta fekvő édesanyja fülébe: „Mami?” Nem kapott választ. Ekkor kicsit hangosabban és erőteljesebben mondta: „Ma-mi!” Még mindig semmi válasz. Ekkor megpróbálkozott a formálisabb megszólítással: „Anya!” Édesanyja úgy tett, mintha még mindig aludna, abban a reményben, hogy a gyerek abbahagyja a szólongatást. De ahelyett, hogy a kislány abbahagyta volna, vagy elkezdett volna kiabálni, anyja becenevével próbálkozott tovább: „Becky?” Még mindig semmi. Erre következett a teljes név: „Rebeka?” Mikor az anya még erre sem szólalt meg, kislánya a spanyol bejárónő megszólítását vette segítségül: „Senora?” Pár pillanat múlva jött még egy utolsó, kétségbeesett próba: „Kovácsné, kérem!” Az anyának erre már meg kellett adnia magát.      E kedves történet mutatja, hogy a CALC-gyerekek hogyan igyekeznek problémájukat bájosan kreatív módon maguk és egyedül megoldani. Feltéve: 2013. február 7. A CALC-gyerekek higgadt, megfontolt függetlensége saját tüneteik pontos és szemléletes leírásában is megmutatkozik. Ez a meglepő képesség az egészen fiatal CALC-gyerekeknél is megfigyelhető már. Coulter asszony egy hétéves izomsorvadásban szenvedő kisfiú esetét mesélte el, akit azért tudott sikeresen kezelni, mert a kisfiú minden szer után feltűnő precizitással tudta elmondani állapotának változását. Ezért könnyű volt kikeresni a következő szert. (Ez ismételten a Rhus toxidodendron C 30 volt, amit a Calcium carbonicum, mint alkati szerével való kezelés alatt közbeeső szerként kapott.)      Ehhez hasonló kiváló eredményeket lehet elérni azoknál a CALC-alkatú gyerekeknél is, akiknek tanulási nehézségeik vannak. Ha a Calcium carbonicumot és még néhány más e panasz orvoslására alkalmas szert korrekt módon adagolják, ezek a gyerekek képesek behozni kortárasaikat a fejlődésben. A CALC-alkatúak lassúsága olykor csak annak a hajlamuknak a kifejeződése, hogy nem mérhető, tehát egymással versenyeztethető módon, hanem érzékenyen, az érzelmek síkján reagál az őt ért ingerekre. Mialatt a Sulphur- vagy Arsenicum-, vagy pláne Nux vomica-gyereket egy történetben a méretek, az erő, a nagyság bűvöli el, addig egy CALC- vagy Pulsatilla-gyerekekben egy megismert lény vagy dolog elsősorban tiszteletet vagy adott esetben szánakozást vált ki.      A CALC-gyerek önálló kis lény, akiből egy kissé különc, független és megelégedett felnőtt válhat. Ha megengedik, hogy saját tempójában fejlődjön és tevékenykedjen, akkor mindenre megfelelő módon tud reagálni. Ugyanakkor ehhez egy biztos háttérre, környezetre nagyon nagy szüksége van és lesz egész életében. A Sulphur-gyerek problémáit direkt és előre kiszámítható módon oldja meg, míg a CALC-nak több időre van szüksége, hogy feldolgozza ezeket, de utána rendszerint valami egészen nem várt megoldással rukkol elő, ami mutatja, hogy alaposan átlátta és meggondolta a helyzetet.      Ez a függetlenség olykor oda vezet, hogy elkülönül a környezetétől, és mások társasága helyett visszahúzódik egy maga alkotta fantázia-világba elképzelt barátai közé, folytatólagos történeteket talál ki magának, és ignorálja a többi gyereket az osztályában. A CALC árnyoldala a rettenetesen nehezen kezelhető gyerek, aki nem tud viselkedni. E probléma tárgyalását Coulter asszony a következő kérdéssel vezeti be: „Hogyan tud egy gyerek, aki kicsi és sérülékeny, a felnőttek ellen, akik körülveszik és korlátokat szabnak neki, a legkönnyebben védekezni? Hiszen lassúbb, mint ők, nem tud jól beszélni, testileg gyengébb és függőbb – mit tud tenni, hogy mégis felülkerekedhessen?”      Ennek elérésére az egyik taktika a dühkitörés. A Calcium carbonicum homeopatikus szer kitűnő eszköz, hogy az üvöltő, vad, engedetlen, akaratos gyerekek dühkitöréseit megszelídítse. Azon gyerekekét, akik azért nem tudnak beilleszkedni az őket körülvevő világba, mert nem képesek uralkodni magukon.      Természetesen nem minden gyereknek, akinek dühkitörései szoktak lenni, van éppen Calcium carbonicumra szüksége. Akkor is, ha rosszul viselkednek, a különböző alkatok megőrzik jellegzetességeiket, amiket meg kell tudni egymástól különböztetni. A CALC-alkatú gyereknek vagy állandóan, vagy időközönként megismétlődő szériában vannak dühkitörései, és a szó szoros értelmében bármi kiválthatja ezeket. Ha egy ok megszűnik, keres magának egy másikat, ami miatt újra üvöltésbe foghat. Csakúgy, mint a Chamomilla-állapotú gyerek, dühkitörései számára a CALC is folyamatosan és minden látható ok nélkül talál valamilyen kiváltó ingert.      A Sulphur-gyerekek akaratossága vagy engedetlensége általában energikus, határozott formában nyilvánul meg, Hirtelen forrnak fel, vörösek és forrók lesznek, kiabálnak és toporzékolnak. Ugyanakkor dühüknek van oka, és ha eltűnik, a dühkitörés olyan gyorsan megszűnik, ahogyan keletkezett. Az eset el van felejtve, a hangulat újra derűs, és öt perc múlva a gyerek megint normális.      A Hepar sulfuris-állapotban levő gyerek gonoszabb, mert ő ok nélkül gyötri és kínozza a környezetét, lökdösi társait, akik nem csináltak neki semmi rosszat – mondhatni hidegvérrel bánt másokat, szinte az dühíti fel, hogy áldozata nem tett semmi provokálót ellene.      A Tuberkulinum-gyerek szintén pszichésen lesz erőszakos, de ő csak azt támadja meg, aki provokálja őt. Tettek helyett inkább szóval bántja a másikat, miközben olyan szitokszavakat használ, melyekről nem is lehetett sejteni, hogy ismeri őket. Már a három- négyéves TUB-gyerek tud káromkodni, és eközben a legközönségesebb, legpiszkosabb kifejezéseket használja.      A Belladonna-állapotú gyerek teljesen elveszti uralmát maga fölött a dühkitörése alatt. Harap, rúg, és ruháit tépi. Ez kifejezett harccá fajulhat. Jó tudni, hogy a Belladonna a Calcium carbonicum akut szere, ezért van az, hogy a gyerekek túlnyomó többségének akut megbetegedéseinél a Belladonna segít.      A Nux vomica-gyerek is tud féktelenül viselkedni, és a felnőttek lábába rúgni, de ő azért nem lesz annyira őrült, mint a Belladonna. Ő mások életét inkább azzal nehezíti, hogy minden nap ingerlékeny és rosszkedvű, ami aztán alkalmakként dühkitörésbe torkollik.      A Lycopodium-gyerek akaratos és lázadó lehet, a dühkitörések azonban csak ritkán tartoznak azon eszközök közé, melyekkel akaratát érvényesíteni akarja. Az ilyen gyerek ugyan engedetlen, de nem rosszkedvű (Allen).      A Natrium muriaticum-gyerek rendkívül dühössé válhat, de ilyenkor inkább hevesen zokog, mint kiabál vagy veszekszik. A testét rázó sírás olykor szabályos hisztérikus rohamba torkollhat. Bár a zokogásnak a közvetlen kiváltó oka általában egy csekélység, valójában ez csomó, régóta halmozódó valós vagy képzelt bántásnak az eredménye. Ezért olyan nagy a dühe és az elkeseredése, és ezért tart soká, amíg elmúlik.      A Phosphor dühkitörései legtöbbször arra irányulnak, hogy felkeltsék az érdeklődést, és a gyereknek azt a hajlamát mutatja, hogy szeret mindent dramatizálni. Még amikor rettenetesen komiszul viselkedik, akkor is körbe-körbe pislog, hogy lássa, milyen hatást kelt másokban, és ennek alapján eldöntse, mi a következő teendője. A dühkitöréseit ezért azonnal abbahagyja, ha úgy veszi észre, hogy nem tud vele többet elérni.      A Lachesis dühkitörései roppant különösek. Az egyébként magát kontroll alatt tartó gyerekben valami hirtelen bekattan, és ettől elkezd gyűlölködően viselkedik – összekarmolja saját magát, és szóval, tettel elkezd maga körül vagdalkozni. A CALC-gyerekkel is sok baj lehet. A rendelőben gyakran nem engedi a szüleit nyugodtan beszélni, állandóan megzavarja őket, bömböl, kiabál, kunyerál, sivalkodik és elviselhetetlen lármát és felfordulást okoz. Otthon elfogadhatatlan kívánságai vannak, és egyáltalán nincs senkire tekintettel. A legtöbb ilyen gyereket azonban a Calcium carbonicum ismételt adagjai képessé teszik, hogy civilizált módon viselkedjen. Coulter asszony ehelyütt ismét felhívja a figyelmet, hogy a Calcium carbonicumot felnőtteknél nem, de gyermekeknél meg lehet ismételni. Hahnemann-t idézi, aki azt írta, hogy minél fiatalabb egy gyerek – ha a tünetei megfelelnek a CALC-nak – annál gyakrabban lehet a Calcium carbonicum beadását ismételni. Egy kiegyensúlyozott és jóindulatú CALC-gyereknek ugyan nincsenek dühkitörései, de azért neki is van technikája, mellyel megpróbálja környezetében elérni, amit akar. Ez a makacsság. „Akarom, és meg is fogom csinálni”, vagy „Nem, nem akarom, és nem is fogod elérni nálam” – ilyen és ehhez hasonló mondatokkal akarja akaratát keresztülvinni. A CALC-alkat olyan makacs tud lenni, mint egy öszvér. Ha az iskolában valamire kényszeríteni akarják, csendesen, hajlíthatatlanul áll ellen. A különösen flegma CALC-gyerekek mereven bámulnak valahova és tökéletesen megtagadják az együttműködést.      Egy másik technika, amit a CALC-gyerek alkalmaz az őt nógató felnőttek ellen, a magát butának tettetés, a nyitott szájjal, értelmetlenül nézés és a szokásosnál is lassúbb viselkedés. A CALC-gyerek érzékenysége különböző félelmeiben is megmutatkozik. Fél az egyedülléttől, a sötéttől, a lefekvéstől. Éjszaka szörnyű álmai lehetnek, melyekből az álmában látott ijesztő alakoktól megriadva sírva ébred fel. Vagy meghatározott fóbiái vannak. Az egyik CALC-gyerek csak a pókoktól, a másik CSAK a hangyáktól, egy harmadik CSAK a hernyóktól fél. Nem általában a rovaroktól vagy a csúszó-mászoktól, hanem csak egy bizonyos fajta állattól fél. Egy 4 éves kislánynál, aki krónikus hasmenéstől és vérszegénységtől szenvedett, az a tünet vezetett a Calcium carbonicumra, mint alkati szerre, hogy megmagyarázhatatlan módon páni félelmet kapott a katicabogártól, nem csak az élőtől, hanem még a festettől is.      A CALC-gyereknél valamilyen ijesztő élmény hatása nagyon sokára múlik el. Egy CALC-gyerek rángógörcsöt kapott, amikor egy egér kiugrott egy fiókból, és még évekkel később is hajlamos volt erre. Egy másik négy éven át epileptikus rohamokat kapott, melyek akkor kezdődtek, amikor egy kígyót látott, amint az éppen egy békát nyelt le. Mindkét gyereket a Calcium carbonicum magas potenciájú ismételt adagjával meg lehetett gyógyítani. Ha közvetlenül az ijedtség után lehetett volna őket kezelni, vagyis mielőtt tünetük krónikussá vált, valószínűleg Ignatia lett volna a helyes szer, hiszen ez a legfontosabb szer az ijedtség okozta hisztérikus rohamok és görcsök kezelésére.      Egy szörnyű film vagy történet nem csak rémálmokat okoz a CALC-alkatú gyereknek, mint a Pulsatillának, hanem nappal is folytatódó reszketést. A CALC-alkat akkor sem tudja elviselni az erőszakot, ha az nem közvetlenül őt érinti. A rokkant és szenvedő ember, állat látványa kínt jelent a számára, még a rajzfilmekben látott levágott testrészek képét sem képes elviselni, sőt, még ha olvas vagy hall erőszakosan viselkedő emberekről, az is beteggé teszi. Coulter asszonynak volt egy kislány páciense, aki inkább elviselte, hogy rossz jegyet kapjon az iskolában, mint hogy elolvasson és írjon egy olyan könyvről, amelyben a gyerekek erőszakosan és gonoszul bántak egymással. A CALC-ra jellemző makacssággal és határozottsággal kijelentette, hogy nem hajlandó ilyesmit elolvasni. A CALC-gyerek – hasonlóan a Natrium muriaticum-gyerekhez – túl érzékeny. Mindennapos, megszokott dolgok, ha megsértik az igazságérzetét és az illem iránti érzékét, lelkileg beteggé teszik. Szilárd elveivel és egészséges erkölcsi érzületével képtelen megérteni, mi vesz rá másokat, hogy irracionálisan vagy alaptalanul gonoszul viselkedjenek, még akkor is, ha ez a viselkedés nem őt érinti. A CALC rettenetesen fel tudja izgatni magát, ha úgy látja, hogy valakivel igazságtalanul bántak, sokszor sokkal jobban, mint magát a sértettet.      A CALC-alkat gyakran az utolsó, aki megérti, hogy mi zajlik körülötte a világban, képtelen átlátni mások mesterkedését, és ezért teljesen összezavarodva nézi a körülötte nyüzsgő, állandó tevékenységben és versengésben levő társait.      A CALC-gyerek a kritikát sem viseli el, bár ezt kívülről sokszor nem lehet észrevenni. Belül azonban mélyen meg van bántva. Ritka az az alkat, aki el tudja viselni a kritikát, de a CALC abban különbözik a többiektől, hogy ő lassan reagál. Sokszor csak jóval később, felnőtt korában derül ki, hogy a visszahúzódása, a félelmei kora ifjúságában kapott kritikák direkt következményei. Ugyanakkor előfordul, hogy CALC-gyerek is azonnal megbántódik, és dühös lesz, ha kritizálják. Előfordul, hogy egy CALC-gyerek létében érzi magát fenyegetve, ha ráparancsolnak, hogy rakjon rendet a szobájában, vagy csukott szájjal egyen. Könnyen megfélemlíthető, és fél attól, hogy nevetségessé válik. Ha mások nevetnek, arra gondol, hogy rajta nevetnek. És a legszelídebb CALC is őrjöngeni kezdhet, ha ok nélkül ugratják, miközben más alkatok, mint például a Sulphur és a Phosphor a figyelemnek még ezt a formáját is élvezi, és maga is együtt nevet a többiekkel. A CALC viszont érzi, hogy ő nem olyan gyors és nem olyan talpraesett, mint a többiek, és ezért fél attól, hogy mások az ő kárán szórakoznak. Ugyanakkor ilyenkor nem sír, és nem keres vigasztalást, mint a Pulsatilla, hanem inkább megbántva visszahúzódik, és nem hajlandó még egyszer megpróbálkozni az elvegyüléssel. A gyöngy Az osztriga képes arra, hogy tökéletes, csillogó gyöngyöt produkáljon, ha viszont a szükséges porszem nem kerül be az amorf szervezetébe, akkor a gyöngy formátlan marad. Ugyanez történhet a CALC-alkattal, ha gyerekként nem kapja meg a szükséges stimulációt, ilyenkor örök életére éretlen felnőtt marad belőle. Egyes emberek, mint például a ravasz utcagyerekek, saját erejükből érnek be. Bedobják őket az életbe, ahol maguknak kell kiverekedni az érvényesülést, és ezt meg is teszik, úgy nőnek erősre, mint a gaz az útszélen. Ezzel szemben a CALC olyan, mint egy üvegházi növény, ami csak a gondos és szisztematikus gondoskodás és ápolás mellett növekszik. Magától nem fejlődik, ehhez szüksége van megtervezett, gondosan felépített és lehetőleg individuális foglalkozásra. Még az olyan tehetséges CALC-alkatnak is, mint például Mozart volt, szüksége van egy tehetséges tanártól kapott állandó ingerre, hogy képességeit ki tudja fejleszteni. Ahogy az osztriga észrevétlenül építi egymásra az egyik réteget a másik után, hogy a gyöngy kifejlődjön, úgy dolgozik a CALC lassan, „fáradhatatlanul és lelkiismeretesen, és helyez követ a kőre” (Whitmont). Úgy látszik a zsenialitás nem csak a tehetség dolga. Csak ha a született adottságot megfelelően kultiválják, válik a tehetségből zsenialitás.      Miként várható volt, a CALC-alkat gyakran fordul elő markáns és híres személyiségek utódainál. Azok a fiúk, akik egész életükben sikeres apjuk árnyékában élnek, gyakran CALC alkatúak.      A CALC-ember gyakran megelégszik azzal, hogy tetterős helyett csak szorgos legyen, profi helyett amatőr, mert a profizmushoz szükséges követelmények túl fáradságosak a számára. A CALC egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy közömbös számára, ha lehetőségeit nem meríti ki, tehetségét nem kamatoztatja megfelelően. Más alkati szerek frusztráltak lesznek, ő csak rezignált, belőle legtöbbször hiányzik a hajtóerő, a becsvágy, hogy veleszületett tehetségéből gyöngyöt készítsen.      A Calcium carbonicum homeopatikus szer azonban képes ezen változtatni. Bizonyítékul erre, Coulter asszony egy festő páciense esetét meséli el, akit ekcéma miatt kezelt. Még tartott a kezelés, amikor a férfi végre elszánta magát a komoly stúdiumra, aminek végén sikeres építész lett belőle. Feltéve: 2013. február 14. A jó adottságokkal rendelkező CALC-alkatú emberek egy része azonban homeopatikus szerének segítsége nélkül is képes összeszedni magát és tehetségét kibontakoztatni. Ennek illusztrálására Coulter asszony egy középkorú nő esetét mesélte el. Az asszony gyakori szívdobogás, vértolulás, száraz éjszakai köhögése miatt kereste fel. Bár fizikai tünetei CALC-ra jellemzőek voltak, energikus, tetterős lénye ennek ellent mondott. Aztán az orvos direkt kérdésére, vajon megszakította-e valaha tanulmányait, a nő elmondta, hogy valóban, az első félév után otthagyta az egyetemet, és 15 évig alárendelt munkát végzett, mígnem 35 éves korában megelégelte ezt az életet: „Miután 35 évig céltalanul ide-oda lógtam, hirtelen világos lett előttem, hogy semmit sem tudok.” Újra beiratkozott az egyetemre, ahol a legrövidebb idő alatt letette vizsgáit, és azóta kiváló szakemberként dolgozik egy fontos posztban. A CALC-alkatnak megvan a képessége, hogy alávesse magát egy struktúrának, és ezért minden életkorban előfordulhat vele, hogy hirtelen vágyat érez a szigorú fegyelmezésre. Coulter asszony CALC-gyerekeknél is megtapasztalta, hogy azok elfogadták, sőt elvárták a büntetést, ha tudták, hogy megérdemelték, mert rosszak voltak.      A CALC azok közé az alkatok közé tartozik, akik szívesen vetik alá magukat a szigorú fegyelmezésnek, hogy megnehezítsék saját dolgukat. Natrium muriaticum szintén ilyen, de például Pulsatilla magától soha nem lenne hajlandó erre, míg az Arsenicummal veleszületett a szigorú önfegyelmezés. Coulter asszony ezek után újfent kitér arra a szabályra, hogy a Calcium carbonicumot nem szabad gyakran adagolni, mert egyrészt lassan fejti ki a hatását, másrészt ez a hatás sokáig tart. Ő minimum két hónapban adja meg a várakozási időt, amíg nem szabad a betegnek más szert felírni, vagy a Calcium c.-ot megismételni. Mások ennél sokkal nagyobb időtartamot írnak elő: vannak, akik minimum hat hónapot követelnek.      Coulter asszony egyik betegénél, egy 60 éves nőnél, akit hipofízis-tumor miatt kezelt – a tumor fejfájást, homályos látást, fülzúgást okozott –, és akinek egyébként Calcium c.-ra utaló panaszai voltak – éjszakai bevizelés egészen a felnőttkorig, fájdalmas menstruáció egy életen át, fibrom a méhben (ami miatt eltávolították a méhét), lassú anyagcsere (ami miatt 20 éve pajzsmirigy hormont szedett) –, de akit a hipofízis-tumora miatt szerencsére nem kezeltek allopatikusan (mert az orvosok a tumor helye miatt azt operálhatatlannak, sőt besugárzásra alkalmatlannak találták), egyetlen adag Calc C 200 olyan mértékben javított állapotán, hogy minden későbbi konzultáció során csak placebót adtak neki. A hölgy évekkel később is jó egészségnek örvendett, és látászavarán kívül minden panasza elmúlt. Ebből arra lehetett következtetni, hogy a tumor jóval kisebb lett, vagy akár el is múlt, de mire a nő homeopatikus kezelésbe került, a látóidege már visszafordíthatatlan károkat szenvedett.      Még egy furcsa tünete volt ennek a betegnek, ami jól mutatja, mire képes, illetve mire lenne képes a homeopátia, ha engednék, vagyis ha a betegeket időben lehetne ezzel kezelni, és nem csak már akkor, amikor a hivatalos orvosok lemondtak róla: A nőnek több hónappal a fejfájásai és látászavara előtt szörnyű rémálmai lettek. Ebből arra lehet következtetni, hogyha a beteg már ekkor megkapta volna homeopatikus szerét, a tumor ki sem fejlődőt volna, és így a látóideg sem sérült volna meg. Portréja végén Coulter asszony arra hívja fel a figyelmet, hogy sok ember „halk” CALC-alkatát egy erősebb, „hangosabb” alkati szer lefedheti. Ilyenkor a CALC a másik alkat ellensúlyát képezi, például a Sulphur agresszivitásának, a Nux vomica ideges ingerlékenységének, az Arsenicum feszültségének, a Lachesis túlzott izgatottságának, a Phosphor állhatatlanságának. Ha ilyenkor az orvos alaposabban utánakérdez, a felszín alatt megjelenik a rejtett CALC-alkat.      Ezért energikus, vékony, inas, lelkileg és szellemileg egyáltalán nem a CALC-ra jellemző adottságokkal rendelkező felnőtteknek is gyakran van szükségük Calcium carbonicumra, ha testi szinten a tipikus CALC tüneteket produkálják.      Hogy ez miért van így? Elsősorban azért, mert a Calcium carbonicum, hasonlóan a Sulphurral sokkal mélyebbre hat, mint a többi polychrest, és ezért más alkatú egyéneknél is hozzá tud járulni a gyógyításhoz. De a Calcium carbonicum még a Sulphurnál is többre képes. Ez utóbbi többnyire csak a fizikai tüneteket tudja felszínre hozni – hogy aztán ezeket a megfelelő szerrel kezelni lehessen –, a Calc viszont a korai gyerekkorba visszanyúló rejtett, elfeledett lelki tünetekkel is képes ezt megtenni. Ha a beteget alaposabban kikérdezik, gyakran kiderül, hogy férfiaknál a látható Sulphur vagy Lycopodium, nőknél a felszínen levő Phosphor vagy Natrium muriaticum alatt egyértelmű CALC rejtőzik. Feltéve: 2013. február 19. Vége AZ ALKATI SZEREK LISTÁJA